Aquaman kritika: Jason Momoa lemerül, és magával rántja a józan észt is
Van az a pont, amikor egy film annyira nem szégyelli magát, hogy már nem lehet rá haragudni. Az Aquaman ilyen: 143 percnyi neonfényben úszó, polipokkal dobolós, trónviszályos tengeri operett, amely egyszerre vállalhatatlan és ellenállhatatlan. James Wan nem akart kifinomult filmet csinálni, ő látványt akart, és azt kapott.
Túltolt, giccses, néha kínos, mégis az egyik legszórakoztatóbb DC-film, amit valaha leforgattak.
Aquaman előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 2018. december 13. |
|---|---|
| Rendező | James Wan |
| Szereplők | Jason Momoa, Amber Heard, Willem Dafoe, Patrick Wilson, Nicole Kidman, Dolph Lundgren |
| Műfaj | Akciófilmek, Kalandfilmek, Fantasy filmek |
| Hossz | 143 perc |
| Korhatár | 12 éven felülieknek |
| Ország | Amerikai filmek |
Miről szól? Egy trón, egy örökös, egy óceánnyi baj
A felállás egyszerű, mint egy tengerparti homokvár: Arthur Curry megtudja, hogy Atlantisz, a víz alatti királyság trónja rá vár. Mint törvényes örökösnek neki kell elfogadnia a koronát, hogy csatába vezesse a népét, mert a világ bajban van, és nincs más, aki kiálljon érte.
Ennyi. Nem kell ennél több, és őszintén szólva a film sem nagyon akar többet. A klasszikus kiválasztott hős története ez, a vonakodó királyfi, aki nem akar uralkodni, de muszáj. Láttuk már százszor, a mitológiától kezdve a fantasy-irodalomig. Az Aquaman ereje nem az eredetiségben van, hanem abban, hogy ezt a kopott vázat olyan mennyiségű színnel, zajjal és lendülettel tölti meg, hogy egy idő után feladod az ellenállást.
A forgatókönyv persze néha úgy döcög, mint egy rozsdás tengeralattjáró. Vannak dialógusok, amiktől a moziszék is összerezzen, és vannak jelenetek, amik csak azért vannak ott, hogy a következő látványos díszlethez eljussunk. De ezt a filmet nem a párbeszédeiért nézzük.
Jason Momoa, a sörösüvegből lett király
Kezdjük azzal, ami nélkül ez az egész összeomlana: Jason Momoa. Aki a Trónok harcából Khal Drogóként ismerte meg, tudja, hogy ennek az embernek a jelenléte önmagában is fizikai esemény. Momoa Aquamanje nem az a mélabús, sötét DC-hős, akit abban az időben megszoktunk. Ő egy lazán vigyorgó, szakállas, tetovált csávó, aki úgy viselkedik, mintha egy bárból lépett volna ki éppen a világ megmentésére.
Ez a laza karizma a film legnagyobb fegyvere. Momoa nem próbál Shakespeare-t játszani, és jól teszi. Tudja, hogy a figura alapból kicsit nevetséges, és ahelyett, hogy ez ellen küzdene, rájátszik. Ez a fajta önirónia mentette meg az egészet attól, hogy egy túlságosan komolyan vett halas mese legyen.
Hogy színészileg ez a karrierje csúcsa? Aligha. De pontosan arra a szerepre szabták, amit eljátszik, és ezt nagyon kevés szuperhős-castingról lehet elmondani.
A mellékszereplők parádéja: Kidmantől Lundgrenig
A szereposztás olyan, mintha valaki egy filmtörténeti tombolán húzott volna. Nicole Kidman Atlannaként, Willem Dafoe Nuidis Vulkóként, Dolph Lundgren King Nereusként. Ha ez a lista nem mosolyogtat meg, akkor semmi.
Kidman meglepően elszánt egy olyan filmben, ahol a jelmezek felét valószínűleg egy karneváli felvonulásról kölcsönözték. Dafoe pedig, aki bármit képes hitelesen eljátszani, itt is tisztességgel hozza a bölcs mentort. Temuera Morrison Thomas Curryként adja a film legemberibb, legmelegebb pillanatait, és meglepő, hogy egy ilyen harsány filmben mennyire működik a csendes apa-fiú szál.
Amber Heard Merája a vörös parókájával és kalandvágyával elsősorban arra szolgál, hogy Arthur mellett legyen valaki, aki tudja, mi a dolga. A kettejük közötti kémia nem rossz, de nem is fogja senki a romantikus filmek nagy párosai között emlegetni.
Két gonosz, egy hiányérzet
A film két ellenféllel dolgozik. Patrick Wilson King Orm Mariusként, alias Ocean Masterként a trónért harcol, és Wilson, aki James Wan régi bevált embere a Démonok között-filmekből, láthatóan élvezi, hogy végre kiabálhat egy hatalmas sisakban. Az ő figurája működik, mert van benne valami érthető sértettség.
A másik, Yahya Abdul-Mateen II David Kane-je, azaz Black Manta, ezzel szemben kicsit elveszik a sűrűben. A figura kinézete fantasztikus, a színész is többet érdemelt volna, de úgy érzem, a film nem tudott vele mit kezdeni a fő történetszál mellett. Két gonosz egy filmben ritkán jó ötlet, és itt is az egyik szükségszerűen háttérbe szorul.
James Wan, a horrorrendező, aki megtanult úszni
A legnagyobb meglepetés számomra mindig az, hogy James Wan rendezte. A Fűrész és a Démonok között alkotója horrormesterként ismert, de a Halálos iramban 7 óta tudjuk, hogy a blockbusterhez is ért. Az Aquamanben pedig elengedi magát: a kamera repked, a csatajelenetek eszméletlenül túlzsúfoltak, az óceán alja pedig olyan színes, mint egy akvárium egy diszkóban.
A legjobb pillanatai azok, ahol a horroros múltja kiszivárog. Vannak olyan víz alatti képek, sötétség, mélység, ismeretlen lények, amelyek hirtelen sokkal félelmetesebbek, mint amit egy 12-es karikás szuperhősfilmtől várnál. Ezekből nyugodtan lehetett volna több.
Hogy mi nem megy neki? A tempó. A film túl hosszú, és vannak benne szakaszok, amelyek egymás után sorakoznak, mint egy videójáték pályái, valódi dramaturgiai ív nélkül. 143 percet nem tart ki igazán ez a sztori, húsz perccel kevesebb sokat segített volna.
Látvány: a giccs mint művészet
Ha valamiért mindenképp látni kell, az a látvány. Atlantisz fénylő városai, a tengeri lények seregei, a vízalatti csaták: mindez olyan ambíciózus, hogy néha teljesen magával ragad. Igen, sokszor műanyagnak tűnik. Igen, néhol a CGI túlvilágít. De ez egy tudatos, harsány esztétika, és az ember inkább szeret egy filmet, ami túl sokat akar, mint egyet, ami semmit.
- Ami működik: a nagy csatajelenetek léptéke, Momoa karizmája, a mellékszereplők gárdája, a színek.
- Ami nem: a sablonos történet, a néhol fájdalmas párbeszédek, a túlnyúló játékidő, az elhanyagolt második gonosz.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Azoknak, akik szeretik a harsány, látványcentrikus, magukat nem túl komolyan vevő szuperhősfilmeket, és egy jó estére vágynak popcornnal.
- Inkább hagyd ki, ha: Akik mély karakterdrámát, kidolgozott történetet vagy visszafogott esztétikát keresnek, azoknak ez kínszenvedés lesz.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Thor: Ragnarök (2017), Wonder Woman (2017), A galaxis őrzői (2014), Fekete Párduc (2018), Shazam! (2019)
Gyakori kérdések
Mikor jelent meg az Aquaman?
A magyar bemutató 2018. december 13. volt.
Miről szól az Aquaman?
Arthur Curry megtudja, hogy Atlantisz, a víz alatti királyság trónja rá vár, és törvényes örökösként neki kell vezetnie a népét, mert a világ bajban van.
Hány perces az Aquaman?
A film 143 perces.
Hány éves kortól nézhető az Aquaman?
12 éven felülieknek ajánlott.
Ki rendezte az Aquamant?
A filmet James Wan rendezte.
Ki játssza a főszerepeket az Aquamanben?
Jason Momoa Arthur Curry, Amber Heard Mera, Patrick Wilson Orm Marius, Nicole Kidman Atlanna, Willem Dafoe Vulko szerepében látható.
Megéri ma is lemerülni Atlantiszba?
Ha valaki ma, évekkel a bemutató után kérdezi, hogy érdemes-e megnézni az Aquamant, a válaszom: igen, de tudd, mire ülsz le. Ez nem a szuperhősfilmek mesterműve, hanem egy önfeledt, néha nevetségesen túlzó vizes fantasy, amelyben Jason Momoa vigyora többet ér minden forgatókönyv-tanácsadónál. Kapcsold ki az agyad egy részét, csavard fel a hangerőt, és hagyd, hogy James Wan elvigyen a mélybe. Nem fogsz okosabb lenni tőle, de jól fogod érezni magad. Néha ennyi is elég.