Az Argo-akció kritika: Ben Affleck a székünkhöz szögez egy olyan mentőakcióval, amelyről tudjuk, hogy a valóságban is megtörtént
Van az a ritka pillanat a moziban, amikor elfelejted, hogy a pattogatott kukorica a kezedben van, és csak akkor veszed észre, amikor a stáblista alatt kiengedsz egy nagy levegőt. Az Argo-akció pontosan ilyen film. Ben Affleck rendezőként egy évtizedekkel ezelőtti politikai válságból olyan thrillert épít, amely minden percében rólad akar tudni, és sikerül neki.
Okos, feszes, kiválóan megírt és eljátszott politikai thriller, amely a történelmi dráma keretein belül is képes körömrágós izgalmat adni.
Az Argo-akció előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 2012. november 21. |
|---|---|
| Rendező | Ben Affleck |
| Szereplők | Ben Affleck, Bryan Cranston, Alan Arkin, John Goodman, Victor Garber, Tate Donovan |
| Műfaj | Drámák, Thrillerek |
| Hossz | 120 perc |
| Korhatár | 16 éven felülieknek |
| Ország | Amerikai filmek |
Teherán, 1979: miről szól a film spoiler nélkül
A kiindulópont olyan, mintha egy forgatókönyvíró találta volna ki egy rossz napján, csak éppen a történelem írta. 1978-ban az iráni forradalom elűzte a nyugatbarát uralkodót, és kikiáltották az iszlám köztársaságot. Egy évvel később a korábbi sah Amerikába utazott gyógykezelésre, a hírre pedig november 4-én a tömeg megrohanta a teheráni amerikai nagykövetséget. Az ott dolgozó 52 diplomata túszként került a felkelők kezére, és elkezdődött a 444 napig tartó túszdráma.
Csakhogy a káoszban hat embernek sikerült megszöknie és elrejtőznie. Ők a film igazi középpontja: emberek, akik egy idegen, ellenséges városban bujkálnak, és pontosan tudják, hogy csak idő kérdése, mikor találják meg őket. Ekkor lép színre Tony Mendez, a CIA beszivárgási szakértője, aki előáll egy mentőakció tervével. Hogy pontosan mi ez a terv, és hogyan próbálják végrehajtani, azt nem lövöm le, mert a film élvezetének jó része abból fakad, ahogy a dolgok kibontakoznak.
A legnagyobb bravúr az, hogy a néző tudja: ez megtörtént eset. Mégis végig ott a kérdés a gyomrodban, hogy hogyan jutnak ki innen. Kevés film képes erre.
Ben Affleck, a rendező, aki komolyan veszi a feszültséget
Affleck neve sokáig inkább a bulvárlapokban és a felemás színészi pályán forgott, aztán rendezőként szép csendben bebizonyította, hogy nagyon is érti a dolgát. A Hideg nyomon és a Tolvajok városa után az Argo-akció az a film, amelyikkel végleg kiírta magát a „csinos hollywoodi sztár, aki most rendezgetni akar” kategóriából.
Ami a legjobban tetszik a rendezésben: Affleck nem kapkod. Hagyja, hogy a jelenetek lélegezzenek, hogy a csend nyomasszon, hogy egy elhúzódó pillantás többet mondjon bármilyen robbanásnál. A film két órája alatt alig van látványos akció a szó klasszikus értelmében, a feszültség mégis folyamatosan nő, mint a nyomás egy lezárt kuktában.
Közben a korszakot is nagyon eltalálja. A hetvenes évek végének hangulata, a ruhák, a szemüvegek, a cigarettafüstös irodák mind hitelesnek hatnak. Nem nosztalgiázik, nem díszlet ez, hanem élő közeg, amiben elhiszed, hogy ezek az emberek tényleg ott élnek.
A szereplőgárda, ahol mindenki a helyén van
Affleck önmagát rendezte Tony Mendez szerepébe, és ez a döntés jól sült el. Visszafogott, fáradt, kicsit szomorú ember a Mendeze, aki nem hős akar lenni, hanem egyszerűen elvégezni egy szinte lehetetlen munkát. Nem a film legszínesebb alakítása, de nem is kell annak lennie: ő a nyugodt pont, akihez a többiek viszonyulnak.
A mellékszereplők viszont egytől egyig parádésak:
- Bryan Cranston Jack O'Donnell szerepében hozza azt a feszült, kissé ideges energiát, amit a Breaking Bad óta tőle várunk. Minden jelenetébe beleviszi a bürokrácia frusztrációját.
- Alan Arkin mint Lester Siegel és John Goodman mint John Chambers adják a film sóját. Két rutinos veterán, akik láthatóan élvezik minden mondatukat, és a komor téma közepette is meg tudnak nevettetni.
- Victor Garber Ken Taylor szerepében csendes méltóságot visz a történetbe.
- Tate Donovan (Bob Anders), Clea DuVall (Cora Lijek) és Scoot McNairy (Joe Stafford) a bujkáló csoport tagjaiként remekül hozzák a bezártság, a rettegés és az egymásra utaltság érzését. Különösen McNairy figurája marad meg, akiben a legtöbb a kétely.
Ez az a fajta szereposztás, ahol nincs gyenge láncszem, és ahol a legkisebb szerep mögött is érződik egy valódi ember.
Miért működik ennyire: a feszültség anatómiája
A thrillerek nagy csapdája, hogy ha a néző tudja a végkifejletet, az izgalom elpárolog. Az Argo-akció ezt úgy kerüli ki, hogy nem a „mi lesz” kérdésre épít, hanem a „hogyan” kérdésre. Minden apró lépés tétje óriási: egy rosszul kitöltött papír, egy gyanakvó tekintet, egy késve érkező telefonhívás. A film tudja, hogy a valódi félelem a hétköznapi részletekben lakik.
A másik nagy erénye a hangnemek váltogatása. Van benne komoly politikai dráma, van benne kémfilmes izgalom, és van benne meglepően sok humor is. Ez utóbbi nem töri meg a feszültséget, hanem éppen kiemeli: amikor nevetsz egy jót, a következő jelenetben még jobban szorít a gyomrod.
A zene is okosan dolgozik. Nem harsog, nem diktálja, mit érezz, inkább alattomosan kúszik a bőröd alá, és a megfelelő pillanatokban erősít rá a pulzusodra.
Hol csúszik meg egy kicsit
Tökéletes film azért nincs, és ennek is vannak gyengébb pontjai. Az iráni oldal jórészt arctalan tömegként jelenik meg, a fenyegetés megtestesítőjeként, és a film nem nagyon akar mélyebben belenézni az ő nézőpontjukba. Értem, hogy ez egy amerikai szemszögű mentőakció története, de egy árnyaltabb kép jót tett volna neki.
Tony Mendez magánélete is kicsit vázlatos maradt. Érződik, hogy a film szeretne neki érzelmi hátteret adni, de ezek a pillanatok kevésbé erősek, mint a fő szál. És aki szereti a hollywoodi dramaturgiát, annak sem lesz meglepő, hogy a csúcspont felé a film nem fél egy kicsit rájátszani a feszültségre. Engem ez nem zavart, sőt, élveztem minden másodpercét, de a puritánabb történelmi drámák kedvelői felhúzhatják rajta a szemöldöküket.
Történelemóra vagy mozis élmény?
Mindkettő, és ez a legjobb benne. Az Argo-akció után valószínűleg te is rá fogsz keresni, mi történt valójában 1979-ben Teheránban, és ez egy történelmi témájú film legnagyobb dicsérete. Közben viszont soha nem érzed, hogy tanítani akarnak. Ez elsősorban szórakoztató film, amely okos, felnőtt nézőt feltételez.
A 16-os korhatár indokolt: a téma nyomasztó, a fenyegetettség végig jelen van, és néhány jelenet kifejezetten feszült. Kisebb gyerekkel nem ajánlom, kamaszoknak viszont kiváló kapu lehet a modern történelem világához.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Aki szereti a feszes politikai thrillereket, a valós eseményeken alapuló drámákat és a kiváló színészgárdával dolgozó, felnőtteknek szóló filmeket. Remek választás egy közös esti filmnézéshez is.
- Inkább hagyd ki, ha: Aki pörgős akciót, lövöldözést és robbanásokat vár, az csalódhat. Annak sem fog tetszeni, aki a történelmi filmektől teljesen semleges, minden oldalt árnyaltan bemutató ábrázolást vár.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: A kém, aki kiszállt (2011), München (2005), Az elnök emberei (1976), Kémek hídja (2015), Tolvajok városa (2010)
Gyakori kérdések
Mikor jelent meg Az Argo-akció a magyar mozikban?
A film premierje 2012. november 21-én volt.
Miről szól Az Argo-akció?
Az 1979-es teheráni túszdráma idején hat amerikai diplomata megszökik a megrohamozott nagykövetségről és elrejtőzik. A CIA beszivárgási szakértője, Tony Mendez egy mentőakció tervével áll elő, hogy kijuttassa őket.
Hány perces Az Argo-akció?
A film játékideje 120 perc.
Hány éves kortól nézhető Az Argo-akció?
16 éven felülieknek ajánlott, a nyomasztó téma és a feszült jelenetek miatt kisebb gyerekeknek nem való.
Ki rendezte Az Argo-akciót, és kik játszanak benne?
A filmet Ben Affleck rendezte, aki Tony Mendez szerepét is eljátssza. Mellette Bryan Cranston, Alan Arkin, John Goodman, Victor Garber, Tate Donovan, Clea DuVall és Scoot McNairy látható.
Mi Az Argo-akció eredeti címe?
Az amerikai film eredeti címe egyszerűen Argo.
Megéri ma is újranézni az Argo-akciót?
Egyértelműen igen. Az Argo-akció azok közé a filmek közé tartozik, amelyek nem öregszenek, mert nem trükkökre, hanem jól megírt feszültségre és remek színészekre épülnek. Ben Affleck rendezőként itt mutatta meg igazán, mit tud, a mellékszereplők pedig olyan parádét rendeznek, hogy már csak miattuk is megérné. Ha még nem láttad, pótold, ha pedig már láttad, nézd meg újra: meg fogsz lepődni, hogy a második alkalommal is ugyanúgy izzad a tenyered.