Ben Hur kritika: a kocsiverseny, amihez még ma is mindenki mérni próbálja magát
Vannak filmek, amiket nem megnézel, hanem kibírsz, és vannak, amik után úgy érzed, te is ott izzadtál a gályapadon. A Ben Hur az utóbbi fajta: 222 perc, ami egyszerre szappanopera, bosszúdráma, vallásos példázat és akciófilm. William Wyler eposza nem kér bocsánatot a méretéért, és jól teszi.
Túlméretezett, néha patetikus, de olyan ősereje van, amit a mai digitális monstrumok ritkán tudnak utánozni.
Ben Hur előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 1982. augusztus 26. |
|---|---|
| Rendező | William Wyler |
| Szereplők | Charlton Heston, Stephen Boyd, Hugh Griffith, Jack Hawkins, Haya Harareet, Martha Scott |
| Műfaj | Történelmi filmek, Drámák, Kalandfilmek |
| Hossz | 222 perc |
| Korhatár | 12 éven felülieknek |
| Ország | Amerikai filmek |
Két barát, egy birodalom: miről szól a film?
Jeruzsálem, római uralom alatt. Judah Ben-Hur egy gazdag zsidó család fia, aki újra találkozik gyerekkori barátjával, Messalával, aki időközben a római légió parancsnoka lett. A viszontlátás öröme hamar kihűl: Messala szerint az új tanok, amelyeket Krisztus hirdet, felforgathatják az egész Római Birodalmat, és ebben a kérdésben a két férfi nem ugyanazon az oldalon áll.
Aztán jön a fordulat, ami az egész filmet beindítja: Ben-Hurt tévesen megvádolják azzal, hogy meg akarta ölni Messalát. A családját száműzik, őt magát rabszolgasorba döntik. Innen indul egy olyan életút, amiből egy átlagos film három folytatást csinálna: egy tengeri csatában megmenti a parancsnok, Quintus Arrius életét, aki hálából fiává fogadja, majd elérkezik a nagy összecsapás, a kocsiverseny, ahol legnagyobb ellenfele nem más, mint egykori barátja.
A háttérben végig ott van Krisztus alakja: Ben-Hur meghallgatja a hegyi beszédet, és ott áll a kálváriánál is, a szépséges rabszolgalány, Esther társaságában. A film egyik legérdekesebb húzása, hogy a vallási szál nem tolakszik előtérbe, hanem lassan, szinte észrevétlenül szivárog bele a főhős bosszúval teli világába.
Charlton Heston és Stephen Boyd: a gyűlölet kémiája
Charlton Heston ebben a szerepben pontosan az, amire egy ilyen film épül: egy hús-vér szobor. Lehet rá azt mondani, hogy merev, hogy néha inkább pózol, mint játszik, de nézzük meg a helyzetet. Egy ekkora díszletben egy finomkodó, apró gesztusokra építő színész egyszerűen elveszne. Heston arca, tartása, a szemében égő düh elbírja a monumentális keretet. Aki látta a Tízparancsolatban, tudja, hogy ez a fajta bibliai hősiesség neki teremtett terep.
A film igazi titkos fegyvere viszont szerintem Stephen Boyd Messalája. Nem egy kétdimenziós gonosz, hanem egy ember, aki őszintén hisz Róma rendjében, és akinek a barátsága pont ezért fordul át ilyen mérgező rivalizálásba. Boyd minden jelenetében ott van valami sértettség, egy kis féltékenység, egy kis sajnálatra méltó gőg. A kettejük közti feszültség adja a film gerincét, és ettől lesz a kocsiverseny több egy látványos akciójelenetnél: személyes ügy.
A mellékszerepekben Jack Hawkins Quintus Arriusként hozza a kemény, de nem szívtelen római tisztet, Hugh Griffith Ildirim sejkként pedig szinte ellopja a jeleneteit a maga kedélyes, harsány figurájával. Haya Harareet Esthere a film csendes, morális iránytűje, Martha Scott és Cathy O'Donnell pedig Ben-Hur anyjaként és húgaként adják meg azt az érzelmi tétet, amiért az egész küzdelem értelmet nyer. Sam Jaffe Simonidesként rövidebb, de emlékezetes szín.
William Wyler, a karmester
William Wyler nem a látványfilmek iparosa volt, hanem a drámáé, és ez a Ben Hur minden kockáján érződik. A film legnagyobb erénye, hogy a hatalmas tömegjelenetek között is mindig van idő arcokra, csendekre, egy pillantásra. Wyler tudja, hogy a néző nem a díszletért marad négy órán át a székében, hanem azért, mert kíváncsi, mi lesz Judah-val.
A tempó persze mai szemmel lassú. Vannak jelenetek, amik kényelmesen elnyúlnak, és vannak párbeszédek, amelyek inkább ünnepélyesek, mint élők. De a szerkezet okosan van felépítve: a film úgy adagolja a nagy pillanatokat, mint egy jól megkomponált szimfónia a tetőpontokat. Mire eljutunk a kocsiversenyig, már annyi feszültség halmozódott fel, hogy szinte fizikailag várjuk a rajtot.
A kocsiverseny, ami után minden más csak kocogás
Kerülgethetnénk, de minek: a kocsiverseny miatt ez a film legenda. Nincs benne számítógépes trükk, nincs benne gyorsvágásos káosz, ami mögé el lehetne bújni. Lovak, kerekek, por, tömeg, és egy olyan fizikai valóság, amitől ma is összeszorul az ember gyomra. A jelenet ritmusa, a kameraállások, a hangkulissza: mind tankönyvi. Aki valaha akciójelenetet akar rendezni, annak kötelező tananyag.
Ami igazán erőssé teszi, az a tét. Nem egy névtelen ellenféllel versenyez a hős, hanem azzal az emberrel, aki tönkretette az életét. A verseny végén bekövetkező ütközés, amelyet Ben-Hur éppen csak túlél, nem csak dramaturgiai csúcspont, hanem a főhős belső útjának fordulópontja is. Innen indul az a változás, amelynek végén a kardot Krisztus tanaira cseréli.
A gályás rész és a tengeri csata is ütős, főleg a gályapad nyomasztó, fojtogató ritmusa marad meg az emberben. Ezek a jelenetek azt bizonyítják, hogy a nagy költségvetés itt nem öncél, hanem eszköz a szenvedés és a túlélés érzékeltetésére.
Hol fárad el az eposz?
Őszintén: a Ben Hur nem hibátlan. A 222 perc kemény próbatétel, és a film második fele, ahol a vallási üzenet egyre erősebb lesz, nem mindenkinek fog egyformán működni. Aki a bosszútörténetért ül le elé, annak a lelki megtisztulásról szóló szál lassúnak, néha túlságosan szentimentálisnak tűnhet. A pátosz időnként vastagon van felkenve, és bizonyos párbeszédek ma már inkább színpadiasnak hatnak, mint hitelesnek.
A női karakterek is a háttérbe szorulnak: Esther fontos figura, de a forgatókönyv inkább jelképként, mint önálló személyiségként kezeli. Ez a korszak nagy eposzaira jellemző, de attól még észrevesszük. Ezek viszont olyan hibák, amelyeken a film ereje könnyedén átgázol, nagyjából úgy, ahogy egy négylovas fogat a homokon.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Mindenkinek, aki szereti a nagy, régimódi történelmi eposzokat, a bosszúdrámákat, vagy egyszerűen látni akarja a filmtörténet egyik leghíresebb akciójelenetét. Ünnepi, hosszú délutánokra tökéletes.
- Inkább hagyd ki, ha: Akinek a lassú tempó, a pátosz és a négyórás játékidő eleve elriasztó, vagy aki nem kér a vallási üzenetből, az könnyen elfáradhat félúton.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Spartacus (1960), Tízparancsolat (1956), Gladiátor (2000), Quo vadis (1951), Kleopátra (1963)
Gyakori kérdések
Miről szól a Ben Hur?
Egy gazdag jeruzsálemi zsidó család fiáról, Judah Ben-Hurról, akit gyerekkori barátja, a római Messala idején tévesen gyilkossági kísérlettel vádolnak meg. Rabszolga lesz, majd egy tengeri csata után új életet kap, és végül egy kocsiversenyen csap össze egykori barátjával, miközben élete Krisztus tanainak hatására gyökeresen megváltozik.
Hány perces a Ben Hur?
A film 222 perces, vagyis majdnem négy óra hosszú.
Hány éves kortól nézhető a Ben Hur?
12 éven felülieknek ajánlott.
Ki rendezte a Ben Hurt?
A filmet William Wyler rendezte.
Ki játssza Ben Hurt és Messalát?
Judah Ben-Hurt Charlton Heston, Messalát Stephen Boyd alakítja.
Mikor mutatták be Magyarországon a Ben Hurt?
A film magyarországi bemutatója 1982. augusztus 26-án volt.
Megéri rászánni egy egész délutánt a Ben Hurra?
Igen, és nem is kicsit. A Ben Hur az a fajta film, amit egyszer mindenkinek látnia kell, nem kötelességből, hanem azért, mert megmutatja, mit jelentett régen a mozi szó: valami hatalmasat, valami kézzel foghatót, valamit, ami nagyobb nálad. Lehet rajta fogást találni, lehet nevetni a pátoszán, de amikor elindulnak a fogatok, mindenki elhallgat.
Készíts be rágcsálnivalót, kapcsold ki a telefont, és engedd, hogy Wyler négy órára magával rántson. A kocsiverseny után garantáltan másképp fogsz nézni minden modern akciójelenetre.