Érkezés kritika: amikor az idegenekkel nem lőni, hanem beszélni kell megtanulni
Az emberiség története során a legnagyobb kérdés nem az, hogy van-e odakint valaki, hanem az, hogy ha végre itt lesz, el tudjuk-e mondani neki, hogy köszönjük, jó napot. Denis Villeneuve Érkezése pontosan erre a kérdésre épít egy egész filmet, és közben olyan mélyre ás, ahová a robbanásokkal teli inváziós mozik soha nem érnek le. Ez nem pattogatott kukoricás sci-fi, ez az a fajta film, ami után még napokig magadban beszélgetsz.
Az Érkezés a 2010-es évek egyik legszebb és legokosabb sci-fije, ami a nyelvről, az időről és a veszteségről mesél, és Amy Adams pályája egyik legfinomabb alakítását nyújtja benne.
Érkezés előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 2016. november 10. |
|---|---|
| Rendező | Denis Villeneuve |
| Szereplők | Amy Adams, Jeremy Renner, Forest Whitaker, Michael Stuhlbarg, Mark O'Brien, 馬泰 |
| Műfaj | Drámák, Sci-fi filmek, Misztikus filmek |
| Hossz | 116 perc |
| Korhatár | 12 éven felülieknek |
| Ország | Amerikai filmek |
Tizenkét kagyló az égen: miről szól az Érkezés?
A felállás egyszerű, és pont ettől hátborzongató. A Föld több pontján titokzatos, óriási tárgyak jelennek meg és ereszkednek le. Nincs bejelentés, nincs támadás, nincs semmi. Csak ott lebegnek, és a világ visszafojtott lélegzettel vár. Amerikában a hadsereg vezetésével különleges egységet hoznak létre, hogy kiderüljön, mi a teendő. A katonák persze a legrosszabbra is felkészülnek, hiszen egy hadsereg ilyenkor ezt tudja a legjobban.
A csapatba civilek is bekerülnek, köztük Louise Banks nyelvész, akinek az a feladata, hogy valahogy kommunikációt teremtsen a vendégekkel. Ő is behatol az egyik űrhajóba, és ő is ott van, amikor ember először áll szemtől szemben egy másik világ küldöttével. Innentől kezdve egyre inkább ő alakítja az eseményeket, miközben őt magát is sodorják a dolgok: víziók, emlékképek kísértik, amelyek valahogy összefüggnek az emberiség legnagyobb kalandjával. Hogy ez a kaland békét hoz vagy háborút, azt senki sem tudja.
Ennél többet nem is érdemes tudni előre. Az Érkezés azon filmek közé tartozik, amelyeknél minden plusz információ egy kicsit elveszi a varázst, úgyhogy ha még nem láttad, ne olvass utána, ne nézz több előzetest, csak ülj le elé.
Amy Adams és a csend, ami többet mond minden monológnál
Ha egyetlen ok miatt kellene megnézni az Érkezést, az Amy Adams lenne. Louise Banks szerepében olyan visszafogott, befelé forduló alakítást nyújt, ami elsőre szinte láthatatlan, aztán a film végére rájössz, hogy az egész építmény az ő vállán nyugodott. Adams nem játssza túl a csodálkozást, a félelmet vagy a gyászt. Egy pillantás, egy elcsukló lélegzet, egy félbehagyott mondat, és már tudod, mi zajlik benne.
Mellette Jeremy Renner Ian Donnelly szerepében meglepően jó ellenpont. Renner, akit sokan inkább akciófilmekből ismernek, itt laza, kíváncsi, kissé ironikus tudósfigurát hoz, és a kettejük közti dinamika ad egy kis emberi meleget a film hideg, szürke világának. Forest Whitaker Weber ezredesként a katonai racionalitás arca: nem gonosz, nem ostoba, csak egy ember, akinek döntenie kell, és fogy az ideje. Michael Stuhlbarg Halpern ügynökként a háttérben lappangó gyanakvást testesíti meg, és ehhez nála jobb színészt nehéz lenne találni. Mark O'Brien Marks kapitányként és 馬泰 Shang tábornokként kisebb, de fontos szerepekben bukkannak fel.
Külön meg kell említeni a Hannah szerepét különböző életkorokban játszó gyerekszínészeket, Abigail Pniowskyt és Julia Scarlett Dant. Hogy pontosan miért fontos ez a karakter, azt nem árulom el, de hidd el, figyelni fogsz rá.
Villeneuve, a lassú feszültség mestere
Denis Villeneuve olyan rendező, akinek a kezében a csend fegyver. Aki látta a Fogságbant vagy a Sicariót, tudja, mennyire ért ahhoz, hogy egy jelenetet addig feszítsen, amíg már szinte fizikailag fáj. Az Érkezésben ezt a képességét egy egészen más műfajra fordítja át, és az eredmény lenyűgöző.
Az első közeledés az űrhajóhoz például olyan jelenet, amit a mai napig emlegetni szoktam, ha valaki megkérdezi, mitől lesz jó egy sci-fi. Nincs benne semmi különleges trükk, csak idő, tér, levegő és várakozás. Villeneuve nem siet, nem magyaráz túl, nem fél attól, hogy a néző egy kicsit elveszettnek érzi magát. Bízik bennünk, és ez manapság ritka kincs.
A 116 perces játékidő ráadásul pont jól van belőve: a film nem nyúlik szét, de nem is rohan. Minden jelenetnek súlya van, és amikor a végén összeállnak a darabok, az ember rájön, hogy semmi sem volt véletlen.
Látvány és hang: a köd, a szürkeség és a mély dörmögés
Az Érkezés vizuálisan nem a csillogó, neonfényes sci-fi iskolát követi. A képek szürkék, ködösek, nyirkosak, mintha az egész világ egy esős hétfő reggelre ébredt volna. Az űrhajók formája egyszerű, szinte geometriai, mégis van bennük valami ősi és nyugtalanító. Nem akarnak menőnek tűnni, és pont ettől maradnak meg az emlékezetben.
A hangzás legalább ennyire fontos. Mély, zúgó, testben rezgő hangok, furcsa vokális textúrák, és olyan csendek, amikben hallod a saját szívverésedet. Ha teheted, ezt a filmet jó hangrendszeren vagy fülhallgatóval nézd, mert a hangdizájn legalább a fele az élménynek. Én ritkán adok tízest zenére és hangra, de itt nem volt kérdés.
Mitől különleges, és kinek lehet túl sok?
A legnagyobb erőssége egyben a legnagyobb kockázata is: az Érkezés egy gondolkodós film. Nincs benne lézercsata, nincsenek felrobbanó városok, nincs egy pillanat sem, amikor valaki egy repülő tetején kiáltozik. A tét viszont óriási, és a feszültség valódi, csak éppen fejben és szívben zajlik, nem a képernyőn szétszóródó törmelékben.
- Ami működik: a nyelv és a kommunikáció mint központi téma, ami ritka és friss egy sci-fiben; Amy Adams játéka; a hangulat, ami szinte belelélegzik az emberbe.
- Ami megosztó lehet: a lassú tempó és a sok elmélkedő pillanat. Aki fáradtan ül le elé egy hosszú nap után, könnyen elkalandozhat.
- Ami megmarad: az utolsó húsz perc érzelmi ereje. Nem mondok róla semmit, csak annyit, hogy készíts elő zsebkendőt.
Ez a film a műfaji besorolását nézve dráma, sci-fi és misztikus film egyszerre, és tényleg mindhárom. A sci-fi csak a keret, a lényeg egy nagyon emberi történet arról, hogyan értjük meg egymást, és mit kezdünk azzal, amit az élet ad és elvesz.
Tíz év múlva is ugyanolyan erős
Most, hogy jóval a 2016. november 10-i hazai premier után újranéztem, egy dolog biztos: az Érkezés semmit sem öregedett. Sőt, talán még erősebben hat, mint akkor. Egy olyan világban, ahol mindenki kiabál és senki nem hallgat meg senkit, egy film arról, hogy türelemmel, kíváncsisággal és alázattal meg lehet érteni azt is, aki teljesen idegen, különösen aktuálisnak tűnik.
Villeneuve azóta a nagy költségvetésű sci-fik egyik legfontosabb alkotója lett, de szerintem az Érkezés maradt a legszemélyesebb, legtisztább munkája ebben a műfajban. Kisebb, csendesebb, és pont ezért talál el olyan mélyen.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Mindenkinek, aki szereti a gondolkodós, lassan építkező sci-fit, és akit jobban érdekel a kérdés, mint a robbanás. Amy Adams rajongóinak és a Villeneuve-filmek kedvelőinek kötelező.
- Inkább hagyd ki, ha: Aki akciódús inváziós filmre, űrcsatákra és pörgős tempóra vágyik, az csalódni fog. Fáradt estékre sem ez a legjobb választás.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Kapcsolat (1997), Harmadik típusú találkozások (1977), Csillagok között (2014), Ex Machina (2014), Szárnyas fejvadász 2049 (2017)
Gyakori kérdések
Miről szól az Érkezés című film?
Titokzatos, óriási tárgyak szállnak le a Föld több pontján. Amerikában a hadsereg különleges egységet hoz létre, amelyben egy nyelvész, Louise Banks feladata felvenni a kapcsolatot az idegenekkel, miközben víziók és emlékképek kísértik.
Hány perces az Érkezés?
Az Érkezés játékideje 116 perc.
Hány éves kortól nézhető az Érkezés?
A film 12 éven felülieknek ajánlott.
Mikor volt az Érkezés magyarországi premierje?
Az Érkezés 2016. november 10-én került a hazai mozikba.
Ki rendezte az Érkezést, és kik a főszereplők?
A filmet Denis Villeneuve rendezte. A főszerepekben Amy Adams (Louise Banks), Jeremy Renner (Ian Donnelly) és Forest Whitaker (Weber ezredes) látható.
Mi az Érkezés eredeti címe?
A film eredeti címe Arrival, amerikai produkció.
Megéri leülni és meghallgatni, mit akarnak mondani a vendégek?
Igen, és nem is egyszer. Az Érkezés az a ritka sci-fi, amit először a történetéért nézel meg, másodszor pedig azért, hogy megértsd, mi történt veled közben. Denis Villeneuve itt bebizonyította, hogy egy földönkívüliekről szóló film lehet egyszerre feszült, gyönyörű és fájdalmasan emberi. Amy Adams pedig olyan alakítást tett le az asztalra, ami évek múltán is ott motoszkál az emberben. Ha valaha is azt gondoltad, hogy a sci-fi csak űrhajókról és robbanásokról szól, ez a film szelíden, de határozottan meg fog cáfolni. Szerintem kötelező darab, és ha egy esős estén újra elém kerül, megint meg fogom nézni.