Fekete Párduc kritika: a Marvel-film, amelyben a gonosznak is igaza lehet
Vannak szuperhősfilmek, amelyeket a stáblista után öt perccel elfelejtünk, és van a Fekete Párduc, amelyről évekkel később is vitatkozunk. Ryan Coogler 2018-as filmje egy trónörökös drámáját csempészi be a Marvel-gépezetbe, és meglepően sokszor sikerül neki. Nem hibátlan, de olyan karaktere van, amilyen kevés képregényfilmnek.
Erős színészek, emlékezetes ellenfél és saját hangú világ: a Fekete Párduc a Marvel-filmek közül azok közé tartozik, amelyek tényleg mondani is akarnak valamit, még ha a végjáték CGI-forgataga kicsit le is húzza.
Fekete Párduc előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 2018. február 15. |
|---|---|
| Rendező | Ryan Coogler |
| Szereplők | Chadwick Boseman, Michael B. Jordan, Lupita Nyong'o, Danai Gurira, Martin Freeman, Daniel Kaluuya |
| Műfaj | Akciófilmek, Kalandfilmek, Sci-fi filmek |
| Hossz | 134 perc |
| Korhatár | 12 éven felülieknek |
| Ország | Amerikai filmek |
Hazatérés egy rejtett királyságba
A kiindulópont klasszikus királydráma: T'Challa apja halála után hazatér Wakandába, abba az elszigetelt, de technológiailag messze a világ előtt járó afrikai országba, ahol neki kell elfoglalnia a trónt. Ez önmagában is elég anyag lenne egy filmhez, hiszen egy fiatal uralkodóról szól, akinek egyszerre kell gyászolnia, döntenie és bizonyítania. Aztán megjelenik egy nagy hatalmú, ősi ellenség, és onnantól T'Challát kétszer teszik próbára: királyként és a Fekete Párducként is.
Ami nekem nagyon tetszik, hogy a tét nem csak annyi, hogy ki üt nagyobbat. A filmben árulások és veszélyek között kell egy fiatal vezetőnek szövetségeseket gyűjtenie, és eldöntenie, mit jelent a népe védelme. Ez a kérdés sokkal izgalmasabb, mint a szokásos „mentsük meg a világot egy kék fénycsóvától” képlet, bár a brief szerint itt is a világ sorsa a tét. Spoilerek nélkül annyit mondok: a konfliktus rétegzettebb annál, mint amit egy ilyen összefoglaló sejtet.
Chadwick Boseman, a csendes király
Chadwick Boseman T'Challát már az Amerika Kapitány: Polgárháború idején bemutatta a nézőknek, itt viszont végre övé a főszerep, és nem a hangos megoldást választja. Az ő királya visszafogott, méltóságteljes, kicsit zárkózott figura, akinél inkább a tekintet beszél, mint a nagy monológok. Ezt néha hálátlan feladatnak érzem, mert a körülötte állók harsányabbak, látványosabbak, mégis Boseman adja a film gerincét.
Ma, 2026-ból visszanézve különösen nehéz érzelmek nélkül figyelni őt. Boseman 2020-ban hunyt el, és ettől a film minden nyugodt, bölcs pillanata még nagyobb súlyt kap. Nem kell hozzá szentimentálisnak lenni: egyszerűen jó alakítás, amely nem akar mindenáron tetszeni, és pont ezért marad meg.
Killmonger és a többiek: a szereplőgárda, ami ellopja a show-t
Ha egy ok miatt kellene megnézni a Fekete Párducot, az Michael B. Jordan Erik Killmongere lenne. Jordan és Coogler már korábban is dolgozott együtt (Fruitvale Station, Creed), és ez a bizalom érződik: Killmonger dühe, fájdalma és karizmája olyan erővel jön át, hogy a néző néha kényelmetlenül érzi magát, mert érti őt. A Marvel-filmek egyik örök gyengesége a felejthető gonosz, itt viszont épp az ellenfél az, akiről kijövet beszélünk.
A mellékszereplők közül szinte mindenki kap egy saját pillanatot:
- Danai Gurira Okoyéja kemény, lojális harcos, minden jelenete telitalálat, és a humora is szárazon ül.
- Letitia Wright Shurija a film szíve és nevetője, energiája üdítő ellenpont Boseman visszafogottságához.
- Lupita Nyong'o Nakiája nem dísz a király mellett, saját meggyőződése van, és ez sokat hozzáad.
- Winston Duke M'Bakuja kisebb szerepben is emlékezetes, egy-két jelenetével többet hoz ki, mint sokan egész filmekben.
- Daniel Kaluuya W'Kabiként és Martin Freeman Everett K. Rossként kevesebb teret kap, de mindketten biztos pontok.
Ritka, hogy egy blockbusterben ennyi erős színész egyszerre legyen jelen, és egyiket se érezzük elpazaroltnak. Na jó, Kaluuyát egy kicsit igen.
Ryan Coogler, aki nem hagyta, hogy a gépezet bedarálja
Coogler a Creed után került ide, és látszik, hogy őt a karakterek érdeklik elsősorban, nem a franchise-csomópontok. A film nagy része nem úgy működik, mint egy következő Bosszúállók-rész előszobája, hanem önálló történetként, saját mitológiával, rituálékkal, családi titkokkal. Wakanda nem csak háttér, hanem élő hely, ahol a hagyomány és a futurisztikus technológia kéz a kézben jár.
Az akciójelenetek közül van, ami igazán ül, különösen amikor közelebb marad a szereplőkhöz és a fizikai küzdelemhez. Coogler a szűkebb, személyesebb összecsapásokban a legerősebb, ott érezni a tétet. A nagy, digitális látványelemekben viszont néha elveszik a fonal, és ilyenkor a film egy pillanatra olyan lesz, mint bármelyik másik Marvel-produkció.
Ahol megbicsaklik: a CGI és a kötelező kör
Nem akarok úgy tenni, mintha hibátlan lenne. A 134 perces játékidő nagyobb részét élveztem, de a végső összecsapás felé a film egyre inkább engedelmeskedik a műfaj kötelező szabályainak. A digitális effektek egy része már 2018-ban sem volt makulátlan, ma pedig még inkább kilóg, főleg ott, ahol a szereplők teljesen számítógépes testtel verekednek. Ilyenkor a súly és a kockázat érzete elpárolog.
Az is igaz, hogy a cselekmény szerkezete nem hoz forradalmat: hazatérés, trón, kihívó, bukás, felállás. Aki látott már pár királydrámát vagy pár szuperhősfilmet, sejteni fogja a nagy íveket. A Fekete Párduc ereje nem a meglepetésekben van, hanem abban, hogy a jól ismert vázra mennyire élő szereplőket és mennyire súlyos kérdéseket pakol.
Hangzás, ami Wakanda lüktetését adja
Külön szót érdemel a hangulat. A film zenei világa erősen támaszkodik afrikai hangszerekre és ritmusokra, amelyek modern, elektronikus és hiphop elemekkel keverednek, és ettől Wakanda egyszerre érződik ősinek és jövőbelinek. Ez a kettősség a film egész identitását meghatározza, és a hangzás talán a legjobb kifejezője.
A látványvilág is ezt a vonalat viszi: a jelmezek, a színek, a díszletek bátran mernek eltérni a szuperhősfilmek megszokott szürkés-kékes paletta-unalmától. Nem minden kocka tökéletes, de ritkán érzi az ember, hogy egy sablonvilágot néz.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Akik szeretik a karakterközpontú szuperhősfilmeket, és jólesik nekik, ha a gonosznak is van mondanivalója. Azoknak is, akik Boseman, Jordan vagy Coogler munkáit kedvelik.
- Inkább hagyd ki, ha: Akit a CGI-nagyjelenetek alapból kizökkentenek, vagy aki elege van a Marvel-formulából, az itt is találkozni fog vele. A teljesen kiszámíthatatlan cselekményt keresők sem kapnak sokat.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Amerika Kapitány: Polgárháború (2016), Creed: Apollo fia (2015), Thor: Ragnarök (2017), Bosszúállók: Végtelen háború (2018), Wonder Woman (2017)
Gyakori kérdések
Mikor jelent meg a Fekete Párduc?
A film hazai premierje 2018. február 15-én volt.
Hány perces a Fekete Párduc?
A film játékideje 134 perc.
Hány éves kortól nézhető a Fekete Párduc?
A film 12 éven felülieknek ajánlott, kisebb gyerekeknek az akciójelenetek és a konfliktusok miatt nem javasolt szülői felügyelet nélkül.
Miről szól a Fekete Párduc?
T'Challa apja halála után hazatér Wakandába, hogy elfoglalja a trónt, de egy nagy hatalmú ősi ellenség felbukkanása miatt királyként és a Fekete Párducként is próbára teszik, miközben Wakanda és a világ sorsa a tét.
Ki rendezte a Fekete Párducot?
A filmet Ryan Coogler rendezte.
Kik a Fekete Párduc főszereplői?
Chadwick Boseman (T'Challa / Black Panther), Michael B. Jordan (Erik Killmonger), Lupita Nyong'o (Nakia), Danai Gurira (Okoye), Martin Freeman (Everett K. Ross), Daniel Kaluuya (W'Kabi), Letitia Wright (Shuri) és Winston Duke (M'Baku).
Megéri ma is visszautazni Wakandába?
Igen, és nem csak nosztalgiából. A Fekete Párduc azon kevés Marvel-filmek egyike, amelyek önállóan is megállnak, saját világgal, saját hanggal és egy olyan ellenféllel, aki után a többi filmgonosz kicsit papírmasénak tűnik. A végjáték túlzott digitális csillogása és a kiszámítható szerkezet miatt nem tartom tökéletesnek, de Boseman csendes ereje, Jordan dühe és a mellékszereplők elképesztő csapata bőven kárpótol. Ha még nem láttad, pótold; ha már láttad, nézd meg újra, most sokkal többet fog jelenteni.