Fekete telefon kritika: amikor a halottak hívnak, Ethan Hawke pedig mosolyog
Egy telefon, aminek nincs bekötve a zsinórja, mégis csörög. Ennél egyszerűbb és hatásosabb horrorötletet ritkán látni, és a Fekete telefon szerencsére nem rontja el. Scott Derrickson filmje feszes, kegyetlen, mégis meglepően szívhez szóló darab, amelyben Ethan Hawke élete egyik legnyomasztóbb figuráját hozza.
Kevés eszközzel, de annál nagyobb pontossággal felépített horror, amely egyszerre ijeszt és szurkoltat.
Fekete telefon előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 2022. június 23. |
|---|---|
| Rendező | Scott Derrickson |
| Szereplők | Mason Thames, Madeleine McGraw, Ethan Hawke, Jeremy Davies, E. Roger Mitchell, Troy Rudeseal |
| Műfaj | Horrorfilmek, Thrillerek |
| Hossz | 102 perc |
| Korhatár | 16 éven felülieknek |
| Ország | Amerikai filmek |
Egy pince, egy fiú és egy halott vonal
A felállás pofonegyszerű, és pont ettől működik. Finney 13 éves, félénk, de okos srác, aki egy szadista gyilkos karmai közé kerül. A férfi elrabolja, és egy hangszigetelt pincébe zárja, ahonnan hiába kiabálna, senki sem hallja. A falon lóg egy fekete telefon, amely le van kapcsolva, tehát elvileg halott tárgy. Csakhogy egyszer csak csörögni kezd.
A vonal túlsó végén pedig a gyilkos korábbi áldozatai szólalnak meg. Ők már nem tudnak magukon segíteni, Finney-n viszont igen, és eltökélt szándékuk, hogy ami velük megtörtént, az ne ismétlődjön meg vele. Ennél többet nem is érdemes tudni a filmről, mielőtt leül az ember elé. Az egész attól izgalmas, hogy lépésről lépésre fedezzük fel Finney-vel együtt, mire jók ezek a túlvilági telefonhívások.
Ami nekem a legjobban tetszett: a film nem a szellemekkel akar riogatni, hanem a szellemek segítségével épít fel egy klasszikus szabadulós thrillert. A pince szinte egy szabadulószoba, csak itt a tét nem egy óra visszaszámlálás, hanem az élet.
Ethan Hawke, ahogy még sosem akartad látni
Ethan Hawke-ot sokan a Mielőtt felkel a nap romantikus, beszélgetős figurájaként őrzik az emlékezetükben, így külön élvezet nézni, ahogy itt minden szimpátiát lerombol. A Grabber, vagyis az elrabló szerepében olyan kiszámíthatatlan és hátborzongató, hogy már a puszta jelenléte feszültséget kelt. Nem kell üvöltenie, nem kell vérben fürdenie: elég egy hangsúly, egy lassú mozdulat, és a néző gyomra összeszorul.
Okos döntés, hogy a film nem magyarázza túl a gonoszt. Nem kapunk hosszú pszichológiai elemzést arról, ki ő és miért ilyen. A Grabber egyszerűen ott van, mint egy rémálom, amiből nem lehet felébredni. Hawke pedig ezt az ürességet ijesztő, groteszk játékossággal tölti meg. Szerintem ez az alakítás a film legerősebb fegyvere, és simán beírja magát a modern horrorgonoszok csarnokába.
A gyerekek, akik elviszik a hátukon
Egy ilyen filmben a legnagyobb kockázat mindig a gyerekszereplő. Ha nem hiszünk neki, az egész kártyavár összedől. Mason Thames viszont Finney szerepében telitalálat. Nem szuperhős, nem bölcs kis felnőtt, hanem egy megszeppent kamasz, akiben lassan, fájdalmasan érik meg a bátorság. A film igazi íve az ő belső változása, és Thames ezt hihetően, túljátszás nélkül hozza.
A másik meglepetés Madeleine McGraw, aki Gwent alakítja. Ő a film pimasz, tüzes energiája, és minden jelenete, amiben feltűnik, felpörgeti a tempót. Gwen nem ül ölbe tett kézzel, amíg Finney a pincében raboskodik, és McGraw olyan karakánul játssza, hogy időnként a nézőtéren is felnevettem a beszólásain. Ez a kettős szál, a pince szorongása és a kinti kétségbeesett keresés, jól ellensúlyozza egymást.
A mellékszerepekben Jeremy Davies (Terrence), valamint E. Roger Mitchell és Troy Rudeseal nyomozópárosa (Wright és Miller detektív) stabil hátteret ad, Miguel Mora (Robin) és Tristan Pravong (Bruce) pedig emlékezetesebb nyomot hagy, mint amire a szerepük kiterjedése alapján számítanánk.
Derrickson ismét a sötétben érzi magát otthon
Scott Derrickson nem idegen a műfajtól: a Sinister óta tudjuk, hogy érti, hogyan lehet egy szobából, egy tárgyból és néhány hangból félelmet gyártani. Érdekes, hogy a Sinisterben is Ethan Hawke volt a főszereplő, csak ott még ő volt az, aki retteg. Most fordult a kocka, és ez a csavar a rajongóknak külön csemege.
A Doctor Strange után Derrickson láthatóan élvezi, hogy visszatérhetett a kisebb léptékű, személyesebb horrorhoz. A rendezés fegyelmezett: a 102 perces játékidő alatt alig van üresjárat, a feszültség fokozatosan nő, és a rendező tudja, mikor kell hagyni levegőt venni a nézőt. A jumpscare-ekkel takarékosan bánik, inkább a szorongó várakozásra épít, ami sokkal hosszabban tartó hatást hagy.
Hang, csend és egy csörgő telefon
Egy olyan filmben, ahol a központi tárgy egy telefon, a hangnak kulcsszerepe van, és a Fekete telefon ezt nagyon jól tudja. A pince hangszigetelt, vagyis a csend itt maga a börtön. Ebbe a csendbe hasít bele a csörgés, és minden egyes alkalommal összerándultam tőle. A hangkeverés zseniálisan játszik a fülünkkel: a túlvilági hívások recsegése, suttogása egyszerre ijesztő és különös módon megnyugtató, hiszen a fiú számára ezek jelentik a reményt.
Látványban a film nem akar nagyot mutatni, és jól teszi. A pince nyomasztó szürkesége, a koszos falak és a kevés fény tökéletesen kiszolgálja a klausztrofóbiát. Nem a szépség a cél, hanem az, hogy mi is bezárva érezzük magunkat.
Ahol azért megbicsaklik
Nem tökéletes film, és ezt nem is kell elhallgatni. A természetfeletti elemek logikája néha kicsit kényelmes: ami épp kell a cselekménynek, az megtörténik, és ha valaki szigorú szabályokat vár a szellemvilágtól, időnként felhúzhatja a szemöldökét. A nyomozós szál is vékonyabb, mint szerettem volna, a detektívek inkább funkciót töltenek be, mint igazi karaktert.
A másik pont az erőszak. A 16-os karika nem véletlen: a film nem kíméli a nézőt, és nem csak a pincében zajló események miatt. Akit zavar, ha gyerekek szenvednek a vásznon, annak ez kemény menet lesz. Ezek azonban apróságok egy olyan horrorhoz képest, amely ennyire tudja, mit akar mondani.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Azoknak, akik a lassan építkező, atmoszférikus horrort szeretik, és kíváncsiak Ethan Hawke egyik legsötétebb alakítására. A Sinister és az Az rajongói különösen jól fognak szórakozni.
- Inkább hagyd ki, ha: Akik nehezen viselik a gyerekeket érintő erőszakot, vagy a folyamatos, harsány ijesztgetésre vágynak, azoknak kevésbé fog bejönni.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Sinister (2012), Az (2017), Démonok között (2013), Vaksötét (2016)
Gyakori kérdések
Miről szól a Fekete telefon?
Egy félénk, de okos 13 éves fiút, Finney-t elrabol egy szadista gyilkos, és egy hangszigetelt pincébe zárja. A falon lévő lekapcsolt telefon csörögni kezd, és a gyilkos korábbi áldozatai próbálnak segíteni neki.
Mikor jelent meg a Fekete telefon?
A film premierje 2022. június 23. volt.
Hány perces a Fekete telefon?
A film játékideje 102 perc.
Hány éves kortól nézhető a Fekete telefon?
A film 16 éven felülieknek ajánlott, így kisebb gyerekekkel nem javasolt megnézni.
Ki játssza a gyilkost a Fekete telefonban?
A Grabber néven ismert elrablót Ethan Hawke alakítja.
Ki rendezte a Fekete telefont?
A filmet Scott Derrickson rendezte.
Felvegyük a kagylót, ha csörög?
Igen, és minél előbb. A Fekete telefon az a ritka horror, amely egyszerű alapötletből építkezik, mégsem válik olcsóvá. Ethan Hawke félelmetes, Mason Thames és Madeleine McGraw pedig olyan szívet visz a történetbe, amitől nem csak ijedünk, hanem szurkolunk is. Van néhány kényelmes megoldása és vékonyabb mellékszála, de a pince szorongató csendje, a telefon csörgése és Hawke vigyora még napokig velem maradt. Erős 8 pont, és egy őszinte figyelmeztetés: utána egy darabig gyanakodva fogsz nézni minden régi telefonra.