Felelsz vagy mersz kritika: amikor a házibulis játék halálos tétre megy
Mindenki játszotta már, és mindenki emlékszik arra a pillanatra, amikor a kérdés túl közel ment, vagy a feladat túl kínos lett. A Felelsz vagy mersz ezt az ismerős, kamaszos kényelmetlenséget fordítja át halálos fenyegetéssé, és bár az ötlet erősebb, mint a kivitelezés, egy baráti filmestére simán elmegy. Nem ez lesz az a horror, amitől hetekig nem alszol, de a végén azon kapod magad, hogy legalább egy kicsit rágtad a körmöd.
Ügyes alapötletű, fiatalos horror, amely többet ígér a premisszájával, mint amennyit a kidolgozásával be tud váltani.
Felelsz vagy mersz előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 2018. április 12. |
|---|---|
| Rendező | Jeff Wadlow |
| Szereplők | Nolan Gerard Funk, Lucy Hale, Violett Beane, Tyler Posey, Hayden Szeto, Aurora Perrineau |
| Műfaj | Thrillerek, Horrorfilmek |
| Hossz | 101 perc |
| Korhatár | 16 éven felülieknek |
| Ország | Amerikai filmek |
Egy játék, amiből nem lehet kiszállni
A felállás egyszerű, és pont ettől működik: egy ártatlannak induló felelsz vagy mersz játék halálosra fordul, amikor valaki, vagy valami, elkezdi megbüntetni azokat, akik hazudnak, vagy nem merik megtenni, amit választottak. Ennyi. Nincs szükség bonyolult mitológiára ahhoz, hogy az ember azonnal értse a tétet, hiszen a játék szabályait mindenki ismeri gyerekkora óta.
A zsenialitás, ha szabad ilyen nagy szót használni, abban rejlik, hogy a film két dolgot vesz el a szereplőitől egyszerre: a hazugság kényelmét és a visszautasítás lehetőségét. Egy baráti társaságban mindkettő életmentő eszköz. Mindannyian mondunk féligazságokat, hogy megóvjuk a kapcsolatainkat, és mindannyian mondunk nemet, ha valami túl sok. A Felelsz vagy mersz világában ezek a menekülőutak megszűnnek, és a kérdés onnantól az, hogy mennyit bír ki egy barátság, ha hirtelen mindenkinek kötelező az őszinteség.
Spoilermentesen ennél többet nem is érdemes elárulni, és őszintén szólva a film is abból él, hogy a néző kíváncsi, a következő körben ki kap kérdést, és ki kap feladatot.
Ismerős arcok a tinidrámák világából
A szereposztás láthatóan egy adott közönséget céloz meg, és ezt nem is titkolja. Lucy Hale (Olivia Barron) a Hazug csajok társasága révén vált ismertté, Tyler Posey (Lucas Moreno) pedig a Teen Wolf sorozatból lehet ismerős sokaknak. Két olyan arc, akik a fiatal nézők körében komoly vonzerővel bírnak, és akik már bizonyították, hogy a titkokkal, gyanakvással és természetfeletti fenyegetéssel teli történetekben otthonosan mozognak.
Hale viszi a hátán a filmet, és szerintem ez jó döntés volt. Van benne valami ösztönösen rokonszenves, ami ahhoz kell, hogy egy ilyen horrorban szurkoljunk a főhősnek, még akkor is, amikor a forgatókönyv nem ad neki túl sok árnyalatot. Mellette Violett Beane Markie Cameronként kap fontos szerepet, és a kettejük közti dinamika a film egyik legerősebb eleme lehetne, ha a történet hagyna neki több levegőt.
A mellékszereplők, köztük Hayden Szeto (Brad Chang), Sophia Ali (Penelope Amari), Aurora Perrineau (Giselle Hammond), Nolan Gerard Funk (Tyson Curran) és Landon Liboiron (Carter) inkább funkciót töltenek be, mint jellemet. Ez a műfaj átka: ha egy társaságot fenyeget valami, a nézőnek gyorsan meg kell tanulnia, ki kicsoda, és a karakterek gyakran egy-egy jellemvonásra redukálódnak. Itt sincs ez másképp, de a színészek legalább lelkesen dolgoznak azzal, amit kaptak.
Jeff Wadlow és a fiatal közönség
A rendező Jeff Wadlow, akinek a nevéhez a Ha/Ver 2 is fűződik. Ő láthatóan érti, hogyan kell fiatal szereplőkkel, pörgős tempóban, könnyen fogyasztható formában mesélni. A 101 perces játékidő nem hosszú, és a film nem is akar többet, mint ami: egy feszes, egyszer használatos borzongás, amit egy csütörtök esti mozizásra vagy egy pizzás filmestére terveztek.
Ugyanakkor itt jön elő a legnagyobb gondom. Wadlow kezében a horror ritkán válik igazán nyugtalanítóvá. A rendezés biztonságos, sokszor kiszámítható, és ott, ahol egy bátrabb alkotó hagyná, hogy a csend és a feszültség dolgozzon, itt inkább a hirtelen ijesztés érkezik. A 16-os korhatár jelzi, hogy nem gyerekmese, de a film sosem megy el addig, ahol valóban megrázna. Mintha folyamatosan figyelne arra, hogy a célközönség ne riadjon meg túlságosan.
Ami működik: az alapötlet ereje
Nem akarom igazságtalanul lehúzni a filmet, mert vannak erényei, és nem is kevés.
- A premissza zseniálisan egyszerű. A játék szabályai belénk vannak égve, így a film azonnal beszippant, nincs szükség hosszú felvezetésre.
- Az erkölcsi dilemmák. A felelsz kérdései sokszor fájdalmasabbak, mint a mersz feladatai. Néha az igazság kimondása rombolóbb, mint bármi, amit tenni kell, és ez a gondolat a film legokosabb pillanataiban felcsillan.
- A tempó. Ritkán unatkozik az ember, a történet folyamatosan halad előre.
- A közösségi élmény. Társaságban nézve kifejezetten szórakoztató, mert óhatatlanul azon kezdesz gondolkodni, te mit válaszolnál.
Ez utóbbit külön kiemelném. Vannak horrorok, amelyek egyedül, sötétben működnek a legjobban, és vannak olyanok, amelyeket barátokkal érdemes nézni, hangos beszólásokkal és idegesen nevetgélve. A Felelsz vagy mersz egyértelműen a második kategória.
Ahol megbicsaklik a játék
A gond az, hogy egy ilyen erős alapötlet sokkal többet érdemelt volna. A film nem bízik eléggé a saját koncepciójában, és a lélektani horror helyett gyakran a megszokott, tinihorrorokból ismerős eszközökhöz nyúl. A karakterek közti titkok és feszültségek, amelyek a játék igazi üzemanyagai lehetnének, sokszor csak felszínesen kerülnek elő.
A másik probléma a kiszámíthatóság. Aki látott már néhány hasonló filmet, az elég hamar ráérez a ritmusra: tudja, mikor jön a következő ijesztés, és nagyjából sejti, milyen sorrendben kerül sorra a társaság. A Végső állomás sorozat például ugyanezt a kiszámíthatóságot játékosan, szinte kreatív versenyként kezeli, itt viszont ez a fajta önirónia ritkán érződik.
És végül a hangvétel. A film néha nem tudja eldönteni, mennyire akarja komolyan venni magát. Vannak jelenetek, amelyek feszültek, és vannak, amelyek szándékolatlanul inkább mosolyt csalnak az ember arcára. Ez egy jól eltalált műfaji filmben előny lehetne, itt inkább zavaros.
Hova sorolható a műfaj térképén?
A Felelsz vagy mersz abba a hullámba tartozik, amikor a horror egy egyszerű, mindennapi dolgot, egy játékot, egy tárgyat, egy szabályt tesz meg a fenyegetés forrásává. Ezek a filmek akkor a legjobbak, amikor a szabályok világosak, a következmények pedig kegyetlenek. A Valami követ például egyetlen nyugtalanító szabályra épít egy egész szorongásos világot, a Boldog halálnapot! pedig vidáman játszik a saját képtelen premisszájával.
Wadlow filmje valahol a kettő között ragadt: nem elég nyomasztó ahhoz, hogy igazi rémálom legyen, és nem elég önironikus ahhoz, hogy felszabadult szórakozás legyen. De a fiatalabb horrorrajongóknak, akik most ismerkednek a műfajjal, remek belépő lehet, és a 2018-as megjelenés óta is rendszeresen előkerül, amikor valaki egy könnyed, társaságban nézhető borzongást keres.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Azoknak, akik egy könnyed, pörgős, társaságban nézhető horrort keresnek, és Lucy Hale vagy Tyler Posey rajongóinak. A műfajjal most ismerkedő tizenévesek (16 év felett) is jól szórakozhatnak rajta.
- Inkább hagyd ki, ha: Azoknak, akik mély, lélektani vagy igazán ijesztő horrorra vágynak. A tapasztalt műfajrajongók valószínűleg túl kiszámíthatónak találják majd.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Végső állomás (2000), Valami követ (2014), Boldog halálnapot! (2017), Ouija (2014)
Gyakori kérdések
Miről szól a Felelsz vagy mersz?
Egy ártatlannak induló felelsz vagy mersz játék halálosra fordul, amikor valaki, vagy valami, elkezdi megbüntetni azokat, akik hazudnak, vagy nem merik megtenni, amit választottak.
Mikor jelent meg a Felelsz vagy mersz?
A film magyarországi premierje 2018. április 12-én volt.
Hány perces a Felelsz vagy mersz?
A film 101 perces.
Hány éves kortól nézhető a film?
A Felelsz vagy mersz 16 éven felülieknek ajánlott, így kisebb gyerekekkel nem javasolt megnézni.
Ki rendezte a Felelsz vagy mersz című filmet?
Az amerikai horrort Jeff Wadlow rendezte.
Kik játszanak a Felelsz vagy merszben?
A főbb szerepekben Lucy Hale (Olivia Barron), Tyler Posey (Lucas Moreno), Violett Beane (Markie Cameron), Hayden Szeto (Brad Chang), Nolan Gerard Funk (Tyson Curran), Aurora Perrineau, Sophia Ali és Landon Liboiron látható.
Érdemes beszállni ebbe a játékba?
Ha egy péntek esti, barátokkal közösen elfogyasztott horrorra vágysz, akkor igen, a Felelsz vagy mersz megteszi a dolgát. Rövid, gyors, van egy remek alapötlete, és Lucy Hale szerethető főhőst farag a kissé vékony forgatókönyvből. Ha viszont olyan filmet keresel, ami a bőröd alá mászik és napokig kísért, akkor ez a játék hamar unalmassá válik. Én a magam részéről azt mondom: egyszer, társaságban, egy tál pattogatott kukorica mellett mindenképp. Csak utána ne kezdjetek el tényleg játszani.