Hős kritika: Csang Ji-mou kardjai ma is úgy vágnak, mint egy ecsetvonás
Vannak filmek, amelyeket nem nézel, hanem belesétálsz, mint egy festménybe, és a Hős pontosan ilyen. Csang Ji-mou 2002-es wuxiája a széttöredezett Kínáról mesél, egy királyról, aki egyesíteni akar, és harcosokról, akik meg akarják ölni. Majdnem negyedszázad után is kevés akciófilm mer ennyire szép, ennyire lassú és ennyire bátor lenni egyszerre.
A Hős a wuxia műfaj egyik legszebb darabja, egy vizuális költemény, amelynek szereplői kicsit szoborszerűek, de a látványa és a hangulata a mai napig páratlan.
Hős előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 2002. december 19. |
|---|---|
| Rendező | 张艺谋 |
| Szereplők | 李连杰, 梁朝偉, 張曼玉, 甄子丹, 章子怡, 陈道明 |
| Műfaj | Drámák, Kalandfilmek, Akciófilmek, Történelmi filmek |
| Hossz | 99 perc |
| Ország | Hong kong filmek, Kínai filmek |
Hét királyság, egy trón és egy lehetetlen feladat
A Hős Kína történelmének egyik legvéresebb korszakába visz: a birodalom hét királyságra szakadt, az uralkodók évszázadok óta marják egymást, a halál a hétköznapok része. A legerősebb a Csin birodalom, amelynek királya az egész országot meg akarja hódítani, hogy ő legyen Kína első császára. A többi uralkodó orgyilkosok seregét küldi ellene, de eddig senki nem jutott a közelébe.
A legnagyobb fenyegetést három legendás harcos jelenti: Törött Kard, Repülő Hó és Végtelen Ég. Csin királya hatalmat, tonnányi aranyat és személyes meghallgatást ígér annak, aki legyőzi őket. Tíz év alatt senkinek sem sikerült. Ennél többet nem árulok el, mert a film ereje abban rejlik, ahogyan ez a történet kibomlik, és ezt mindenkinek magának kell átélnie.
Ami fontos: a Hős nem egyszerű bosszúfilm és nem is sima kardozós mozi. Sokkal inkább egy példázat hatalomról, áldozatról és arról, mit ér egy ember élete egy nagyobb ügy mellett. Ezt a kérdést pedig nem szájba rágva teszi fel, hanem képekben.
Csang Ji-mou, a festő, aki véletlenül kamerát fogott
Csang Ji-mou a Hős előtt elsősorban emberközeli, súlyos drámáival lett világhírű, gondoljunk csak a Vörös cirokra vagy a Vörös lámpásokra. Már azokban is látszott, hogy úgy bánik a színnel, mint kevesen a filmtörténetben, de a Hősben ez a képessége elszabadul. Itt minden jelenet egy tudatosan megkomponált tabló: a ruhák, a levelek, a selyem, a víz, a por mind mesélnek valamit.
Elsőre talán furcsa, hogy egy akciófilmről beszélve a rendezést dicsérem leginkább, de a Hős esetében nincs más választás. Csang nem akciójeleneteket rendez, hanem koreografált festményeket. Egy kardpárbaj nála lehet néma meditáció, gyász, szerelmi vallomás vagy filozófiai vita. Az ember néha azon kapja magát, hogy nem is a küzdelem kimenetele érdekli, hanem az, hogyan mozog egy szoknya szegélye a levegőben.
És ez a legnagyobb bravúr: a film lassú, mégsem unalmas. A tempó szándékos, a csend ugyanolyan fontos eszköz, mint a pengék csengése. Aki azt hiszi, hogy a wuxia csak drótokon repkedő harcosokat jelent, annak ez a film alapos leckét ad.
Szereposztás, amitől ma is leesik az állam
Nézzük csak, kik állnak a kamera előtt, mert ez önmagában is legendás:
- Jet Li (李连杰) a névtelen harcost, Namelesst alakítja, visszafogottan, szinte aszkétikusan. Ez nem a pörgős, vigyorgós Jet Li, hanem egy fegyelmezett, befelé forduló figura.
- Tony Leung Chiu-wai (梁朝偉) Törött Kardként a film melankolikus szíve. Leung arcán egy pillantás többet mond, mint másoknál egy monológ.
- Maggie Cheung (張曼玉) Repülő Hóként tüzes, büszke és fájdalmas egyszerre. Leunggal közös jelenetei külön áramkört kapcsolnak a filmben.
- Donnie Yen (甄子丹) Végtelen Égként kevés vásznon töltött idővel is maradandót alkot, és aki szereti a harcművészetet, annak az ő jelenléte már magában ünnep.
- Zhang Ziyi (章子怡) Moonként friss, szenvedélyes energiát hoz, a Tigris és sárkány után itt is bizonyítja, hogy a műfaj egyik legizgalmasabb arca.
- Chen Daoming (陈道明) Csin királyaként kemény, hideg, mégis meglepően összetett uralkodót formál.
Ennyi sztár egy filmben könnyen lehetne egymást taposó egóparádé, de itt mindenki alázatosan a nagy kép szolgálatába áll. Ez persze azzal jár, hogy a karakterek néha inkább jelképek, mint hús-vér emberek. Ezt lehet hibának tekinteni, de szerintem pont ez illik egy legendához.
Ahol a film igazán szárnyal
A Hős legnagyobb erénye, hogy minden eszköze egy irányba húz. A látvány, a hang, a mozgás és a csend összefonódik, és olyan élményt ad, ami inkább az operára vagy a balettre hasonlít, mint egy klasszikus akciófilmre.
Néhány dolog, ami miatt újra és újra visszatérek hozzá:
- A színek. Kevés film merte ennyire tudatosan a színekre bízni az érzelmi mondanivalót. Ha egy filmet csak a képei miatt kellene megnézni, ez lenne az.
- A párbajok poézise. A küzdelmek nem a sebességről szólnak, hanem a jelentésről. Minden mozdulatnak súlya van.
- A hangzás. A zene és a hangeffektek, az esőcseppek, a húrok, a pengék, külön réteget adnak a filmhez. Fülhallgatóval vagy jó hangrendszeren kötelező.
- A tömeg és a magány kontrasztja. A film egyszerre tud monumentális és meghitt lenni, és ez a kettősség adja a feszültségét.
Hol bicsaklik meg a kard?
Nem lennék őszinte, ha azt mondanám, hogy a Hős hibátlan. A karakterek érzelmi világa sokszor távoli marad: annyira stilizált minden, hogy az ember néha inkább csodálja a szereplőket, mint együtt érez velük. Aki erős, drámai jellemfejlődést vár, az csalódhat.
A másik kérdés a film üzenete. A Hős a hatalomról, az egységről és az egyén áldozatáról mond valamit, és ez a mondanivaló sok nézőben vitát vált ki. Van, aki mélyen filozófiainak látja, van, akit kifejezetten zavar. Én azt mondom, érdemes nyitott szemmel és kritikus fejjel nézni, mert a gondolatai legalább annyira izgalmasak, mint a képei, akkor is, ha nem értünk velük egyet.
És végül: aki a műfaj hollywoodi tempójához szokott, annak a 99 perc lassúbbnak tűnhet, mint amilyen. Itt nincs folyamatos pörgés, a film lélegzik, és ezt el kell fogadni.
A wuxia, ami kinyitotta a kaput a nagyvilág felé
A Hős abban a korszakban érkezett, amikor a kínai nyelvű harcművészeti filmek elkezdték meghódítani a nemzetközi közönséget, és a Tigris és sárkány mellett ez lett a hullám egyik zászlóshajója. Csang Ji-mou pedig nem állt meg: utána jött a Repülő tőrök klánja és Az aranyvirág átka, amelyek ugyanezt a vizuális nagyvonalúságot vitték tovább.
Ma, amikor a nagy költségvetésű akciófilmek jó része digitális szürkeségbe fullad, a Hős frissebbnek hat, mint sok tavalyi blockbuster. Ez a film arra emlékeztet, hogy az akció lehet művészet, a látvány lehet tartalom, és egy kardcsapás lehet vers.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Mindenkinek, aki szereti a látványos, költői harcművészeti filmeket, a történelmi legendákat, és aki hajlandó lassabb, meditatív tempóra hangolódni. A szereposztás miatt a hongkongi és kínai mozi rajongóinak kötelező.
- Inkább hagyd ki, ha: Aki pörgős, humoros, folyamatos akcióra vágyik, vagy aki a stilizált, érzelmileg távolságtartó karaktereket nehezen viseli, annak a Hős túl hűvös és túl lassú lehet.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Tigris és sárkány (2000), A repülő tőrök klánja (2004), Az aranyvirág átka (2006), Vörös lámpások (1991)
Gyakori kérdések
Miről szól a Hős?
A hét királyságra szakadt Kínában játszódik, ahol Csin királya az egész ország meghódítására készül. Ellene három legendás harcos, Törött Kard, Repülő Hó és Végtelen Ég szövetkezik, a király pedig hatalmat, aranyat és személyes meghallgatást ígér annak, aki legyőzi őket.
Hány perces a Hős?
A film 99 perces.
Mikor jelent meg a Hős?
A film premierje 2002. december 19-én volt.
Ki rendezte a Hős című filmet?
A filmet Csang Ji-mou (张艺谋) rendezte.
Kik szerepelnek a Hősben?
A főbb szerepekben Jet Li (Nameless), Tony Leung Chiu-wai (Törött Kard), Maggie Cheung (Repülő Hó), Donnie Yen (Végtelen Ég), Zhang Ziyi (Moon) és Chen Daoming (Csin királya) látható.
Mi a Hős eredeti címe?
A film eredeti címe 英雄.
Megéri ma is előkapni a Hőst egy hosszú estére?
Egyértelműen igen. A Hős azon ritka filmek közé tartozik, amelyek nem öregednek, hanem érnek. Lehet vitatkozni az üzenetével, lehet hiányolni belőle a melegebb emberi drámát, de a képei, a párbajai és a hangulata olyan mélyen beégnek, hogy évekkel később is eszedbe jutnak. Ha még nem láttad, a lehető legnagyobb képernyőn nézd meg, ha pedig már láttad, nézd meg újra, mert minden alkalommal mást fogsz észrevenni benne. Nálam a wuxia műfaj egyik csúcsa, és Csang Ji-mou talán legszebb filmje.