Karácsonyi lidércnyomás kritika: amikor egy csontváz megirigyli a Mikulást
Van az a film, amit októberben és decemberben is jó szívvel elő lehet venni, és pontosan ezért zseniális. A Karácsonyi lidércnyomás egyszerre tökfejes rémmese és fenyőillatú ünnepi musical, Henry Selick keze alatt pedig minden egyes képkocka kézzel faragott csoda. Ennyi év után is azt érzem, hogy ilyet ma már szinte senki nem mer csinálni.
Időtlen, bájosan hátborzongató stop-motion musical, ami Halloweenkor és karácsonykor is kötelező.
A film adatai
| Magyar bemutató | 1994. november 14. |
|---|---|
| Rendező | Henry Selick |
| Szereplők | Danny Elfman, Chris Sarandon, Catherine O'Hara, William Hickey, Glenn Shadix, Paul Reubens |
| Műfaj | Fantasy filmek, Animációs filmek, Családi filmek |
| Hossz | 76 perc |
| Korhatár | 12 éven felülieknek |
| Ország | Amerikai filmek |
Miről szól? Egy csontváz kiégése, spoiler nélkül
Az alapötlet olyan egyszerű, hogy az ember csak csodálkozik, miért nem jutott eszébe senkinek korábban. Létezik egy birodalom, ahol minden ünnepnek saját városa van. Halloween város ceremóniamestere, Rosszcsont Jack (eredetiben Jack Skellington) évről évre profi módon rémisztget, csak éppen belefáradt. A rutin megölte benne a lelkesedést, és ez a fajta kiégés meglepően felnőttes téma egy bábfilmben.
Jack aztán ellátogat a közeli Karácsonyvárosba, ahol minden ragyog, csilingel és meleg, és ott, a hó meg a fények között megirigyli a Mikulás munkakörét. A megoldása? Elraboltatja a Mikulást, és ő maga veszi át a karácsonyi feladatokat. Hogy ez milyen eredménnyel jár, azt a brief is elárulja: a megszokott labdák és babák helyett levágott fejű rongyláb meglepetések várják a gyerekeket a fa alatt. Több cselekményt nem is árulnék el, mert a film legnagyobb öröme nézni, ahogy két teljesen összeegyeztethetetlen világ egymásba csúszik.
Hangok, amik testet adnak a bábuknak
A szinkronszereposztás egyik legérdekesebb húzása, hogy Jacknek két hangja van. A prózai részeket Chris Sarandon szólaltatja meg, míg a dalokat Danny Elfman énekli, aki emellett Barrel és a letéphető arcú bohóc hangját is adja. Elfman éneke annyira szenvedélyes és őszinte, hogy a csontváz főhős tényleg él és lélegzik, pedig se tüdeje, se bőre nincs.
Catherine O'Hara Sally és Shock szerepében egyszerre törékeny és fanyar. Sally az egész film érzelmi horgonya, és O'Hara pici hangsúlyokkal éri el, hogy a varrott rongybaba legyen a legemberibb szereplő a vásznon. William Hickey Dr. Finkelsteinként remekül hozza a zsémbes, birtokló teremtőt, Glenn Shadix polgármestere pedig a két arcával (szó szerint) a film egyik legviccesebb figurája.
Külön pacsi jár Ken Page-nek, aki Oogie Boogie szerepében olyan kéjes, jazzes gonoszságot ad elő, hogy az ember szinte drukkol neki. Paul Reubens Lockként a csintalan trió egyik tagjának kölcsönöz hangot, Edward Ivory Mikulása pedig pont annyira jámbor és megzavarodott, amennyire kell.
Henry Selick, a türelem nagymestere
A stop-motion animáció a filmkészítés egyik legőrültebb formája: minden apró mozdulatot kézzel kell beállítani, kockáról kockára. Henry Selick rendezése ebből a lassú, mániákus munkából egy pörgő, ritmusos, zenés mesét épít, és ez a teljesítmény ma is lenyűgöző. Később a Coraline és a titkos ajtó is az ő keze munkája lett, ami jól mutatja, hogy a sötét tónusú, mégis gyerekeknek szóló bábfilm az ő igazi terepe.
Amit itt csinál, az nem csak technikai bravúr. Selick érzi a tempót: a film mindössze 76 perc, és egyetlen felesleges jelenet sincs benne. Halloween város görbe tornyai, ferde kerítései és tompa színei szinte fizikailag ütköznek Karácsonyváros kerekded, meleg formáival, és ez a vizuális kontraszt maga a történet.
Mi működik benne ennyi év után is?
- A dalok. Danny Elfman zenéje nem kísérő aláfestés, hanem a film gerince. A nyitó szám után az ember már dúdolja, és egy hétig nem szabadul tőle.
- A kézzel fogható látvány. Mivel minden bábu és díszlet valóságos tárgy, van a képnek egy olyan anyagszerűsége, amit a számítógépes animáció ritkán tud visszaadni. Látszik a textúra, érződik a kéz.
- A kettős hangulat. Halloweenkor rémmesének, decemberben ünnepi filmnek tűnik, és mindkét olvasat teljesen érvényes.
- A szívből jövő főhős. Jack nem gonosz, csak eltévedt. Rosszul érti a karácsonyt, de lelkesen, és ez a jó szándékú tévedés adja a film bájának a felét.
Hol bicsaklik meg a csontváz lépte?
Ha kötözködni akarok, akkor a tempó a ludas. A 76 perc annyira feszes, hogy néhány szereplő, főleg Sally és Jack kapcsolata, inkább jelzésszerű, mint kibontott. Szerettem volna még néhány percet velük, mert az érzelmi vonal szépen el van ültetve, csak kicsit gyorsan érik be.
A másik dolog a korhatár. Itthon 12 éven felülieknek ajánlott, és bár családi filmként szokás emlegetni, a kicsiknek tényleg ijesztő lehet: csontvázak, szörnyek, vámpírok és nyomasztó, sötét képek váltják egymást. Én 8-9 éves koromban imádtam volna, de egy érzékenyebb kisgyereket simán megvisel. Ezt a szülőknek érdemes előre végiggondolni, és inkább együtt nézni.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Mindenkinek, aki szereti a sötét, de szívmelengető meséket, a musicaleket és a kézműves animációt. Halloweenre és karácsonyra egyaránt tökéletes választás.
- Inkább hagyd ki, ha: Kisebb, ijedősebb gyerekeknek nem való, és aki ki nem állhatja a filmekben éneklő szereplőket, annak is fárasztó lehet.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Coraline és a titkos ajtó (2009), A halott menyasszony (2005), Frankenweenie, Ebcsont beforr (2012), Ollókezű Edward (1990), Kubo és a varázshúrok (2016)
Gyakori kérdések
Miről szól a Karácsonyi lidércnyomás?
Rosszcsont Jack, Halloween város ceremóniamestere belefárad a rémisztgetésbe, ellátogat Karácsonyvárosba, megirigyli a Mikulás munkáját, elraboltatja őt, és maga veszi át a karácsonyi feladatokat, elég hátborzongató ajándékokkal.
Hány perces a Karácsonyi lidércnyomás?
A film 76 perces.
Hány éves kortól nézhető a Karácsonyi lidércnyomás?
Itthon 12 éven felülieknek ajánlott. Kisebb gyerekekkel csak szülői kísérettel és megfontolással érdemes nézni, mert több ijesztő jelenet is van benne.
Ki rendezte a Karácsonyi lidércnyomást?
A filmet Henry Selick rendezte.
Ki a hangja Jacknek a Karácsonyi lidércnyomásban?
Jack prózai hangja Chris Sarandon, a dalokat pedig Danny Elfman énekli.
Mikor jelent meg a Karácsonyi lidércnyomás?
A film premierje 1994. november 14-én volt.
Halloweenkor vagy karácsonykor tegyük be?
A válaszom: mindkettőkor. A Karácsonyi lidércnyomás azon ritka filmek közé tartozik, amelyek évtizedek óta nem veszítenek a varázsukból, sőt, minden újranézéskor találok benne egy új apró részletet a díszletekben vagy egy dalszöveg mögött. Henry Selick és Danny Elfman közös munkája egy olyan stop-motion mestermű, ami egyszerre szól a kiégésről, a vágyakozásról és arról, hogy néha az a legjobb, ha valaki önmaga marad. Kapcsoljátok le a villanyt, vegyetek elő egy bögre forró csokit, és hagyjátok, hogy Jack elénekelje nektek a magáét. Kötelező darab, punktum.