Kinoster
HU ▾

Kritika · Bemutató: 2003. november 20.

Kontroll kritika: a budapesti metró legsötétebb és legviccesebb éjszakája

Magyar filmekVígjátékokKrimikDrámákThrillerek

Van olyan magyar film, amit egy generáció kívülről fúj, és a Kontroll pontosan ilyen. Antal Nimród 2003-as debütálása lement a metró alá, és olyan világot hozott fel onnan, amiben egyszerre lehet röhögni, félni és elgondolkodni azon, mi elől menekülünk valójában. Több mint két évtized után is úgy működik, mintha tegnap forgatták volna.

8,7/10
Értékelés
A Kontroll a magyar filmtörténet egyik legeredetibb műfaji keveréke: vicces, nyomasztó, szerethető, és máig kötelező darab.
Történet
8
Színészi játék
9
Rendezés
9
Látvány
9
Zene és hang
9
Érzelmi hatás
8

Az összpontszám a hat szempont átlaga.

Kontroll előzetes

A film adatai

Magyar bemutató2003. november 20.
RendezőAntal Nimród
SzereplőkCsányi Sándor, Mucsi Zoltán, Pindroch Csaba, Badár Sándor, Nagy Zsolt, Balla Eszter
MűfajVígjátékok, Krimik, Drámák, Thrillerek
Hossz105 perc
Korhatár16 éven felülieknek
OrszágMagyar filmek

Miről szól? Egy fiú, aki a föld alá bújt

Bulcsú húsz év körüli fiatalember, aki eljutott arra a pontra, amit a legtöbbünk ismer, csak ritkán merjük meg is lépni: el akar tűnni a föld színéről. Menekül a múltja elől, önmaga elől, és a jelen elől is. Ő ezt szó szerint veszi, és a metró gyomrába költözik, ahol jegyellenőrként dolgozik egy furcsa, összeszokott csapattal.

A film nem egyenes vonalú krimi. Inkább a mese és a valóság sajátos keveréke, ahol a hétköznapi bliccelők és ellenőrök örökös macska-egér harca mellett ott van egy rivális ellenőrcsapat, a metró vezetőségének emberei, akiknek egyetlen dolog számít: hogy az utasok higgyenek a metróban. És ott van valami sokkal sötétebb is: egy kegyetlen gyilkos, aki utasokat lök a szerelvény elé. Ennél többet nem is érdemes tudni előre, a Kontroll ereje abban rejlik, ahogy ezek a szálak összefonódnak.

Csányi Sándor és a jegyellenőrök cirkusza

Csányi Sándor Bulcsúként pályája egyik meghatározó alakítását nyújtja. Fáradt, zárkózott, mégis van benne valami szelíd humor és rejtett sebezhetőség, amit nem kell kimondania, látszik a szemén. Ő a film csendes középpontja, körülötte pedig igazi színészi tűzijáték zajlik.

A szereplőgárda olyan, mintha egy jó társulat egy jó estéjén véletlenül felvették volna őket. Nincs gyenge láncszem, és a karakterek annyira élők, hogy húsz év után is idézzük őket.

Antal Nimród és a föld alatti univerzum

Elsőfilmes rendezőként Antal Nimród olyan magabiztosan teremtett világot, amire sok veterán is irigykedhetne. A Kontroll metrója nem egyszerű helyszín, hanem önálló univerzum, saját szabályokkal, saját törzsekkel, saját mitológiával. A lámpák hideg fénye, a végtelen alagutak, a csempézett peronok egyszerre ismerősek és idegenek: aki járt valaha budapesti metróval, rögtön otthon érzi magát, és mégis szorong.

Ami igazán lenyűgöző, az a hangnemváltások kezelése. A film egyik pillanatban szinte szkeccsfilmként dolgozza fel a bliccelők és ellenőrök abszurd csatáit, a következőben thrillerbe fordul, aztán megint egy fiatal férfi magányáról szóló drámává lesz. Rosszabb kezekben ez szétesne. Itt viszont pont ez a keverék adja az identitását, és a négyes műfaji besorolás (vígjáték, krimi, dráma, thriller) egyszer tényleg nem túlzás.

Ami a mai napig betalál

Hogy miért kultfilm? Mert egyszerre szól mindenkihez. A humor nem öregedett meg, a jegyellenőr és az utas örök, szinte rituális konfliktusa ma is ugyanolyan mulatságos, mint akkor. A karakterek beszéde élő, budapesti, nem irodalmias, és a poénok nem a kamerának szólnak, hanem egymásnak.

A másik nagy erény a hangulat. A Kontroll vizuálisan és hangzásban is meghatározott, sötét, pulzáló élményt ad, a zene és a hangdizájn szinte szereplőként viselkedik, lüktet a jelenetek alatt. Vannak képsorok, amelyek egyszerűen beégnek az emberbe, és a film utolsó negyedében az egész mesés réteg olyan érzelmi súlyt kap, amire az elején nem is számítasz.

És ne felejtsük el a téma mélységét sem: ez egy menekülésről, bűntudatról, újrakezdésről szóló film, csak épp jegylyukasztóval a kézben.

Hol billeg meg a szerelvény?

Tökéletes film nincs, és a Kontroll sem az. A mesés és a realista szál néha kicsit lazán kapaszkodik egymásba, és aki feszes, logikus krimit vár, annak a gyilkos-szál bizonyos pontokon inkább szimbolikusnak, mint kidolgozottnak tűnhet. A film inkább hangulatokban és képekben gondolkodik, mint precíz cselekményben.

Szofi figurája is inkább álomszerű jelenés, mint teljes értékű karakter, ami tudatos döntés, de nem mindenkinél fog betalálni. Ezek viszont olyan apróságok, amelyek a film varázsát legfeljebb karcolják, de nem törik meg.

Kinek ajánljuk?

Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Hukkle (2002), Taxidermia (2006), Moszkva tér (2001), Ponyvaregény (1994), Trainspotting (1996)

Gyakori kérdések

Miről szól a Kontroll?

Bulcsúról, egy húsz év körüli fiatalemberről, aki a világ elől a budapesti metró mélyére menekül, és jegyellenőrként dolgozik egy furcsa csapatban, miközben egy gyilkos utasokat lök a szerelvény elé.

Mikor jelent meg a Kontroll?

A film premierje 2003. november 20-án volt.

Hány perces a Kontroll?

A film 105 perc hosszú.

Hány éves kortól nézhető a Kontroll?

A film 16 éven felülieknek ajánlott, így gyerekekkel közös nézésre nem alkalmas.

Ki rendezte a Kontrollt?

A filmet Antal Nimród rendezte.

Ki játssza Bulcsút a Kontrollban?

Bulcsút Csányi Sándor alakítja, mellette Mucsi Zoltán, Pindroch Csaba, Badár Sándor, Nagy Zsolt és Balla Eszter is szerepel.

Érdemes ma is lemenni vele a mélybe?

Igen, kérdés nélkül. A Kontroll azon ritka magyar filmek közé tartozik, amelyek nem porosodtak be, hanem évről évre csak jobbak lesznek, mert mindig találsz bennük valami újat. Ha még nem láttad, pótold minél előbb. Ha már láttad, nézd meg újra: garantálom, hogy a következő metróutadon máshogy fogsz nézni az ellenőrökre, a peron szélére, és talán egy kicsit magadra is.

Értékelés: 8,7/10 · Történet 8 · Színészi játék 9 · Rendezés 9 · Látvány 9 · Zene és hang 9 · Érzelmi hatás 8