Legénybúcsú kritika: Tom Hanks, mielőtt Tom Hanks lett volna
Volt idő, amikor Tom Hanks nem Oscar-díjas nemzeti kincs volt, hanem egy szemtelen srác, aki egy kaotikus legénybúcsú közepén vigyorgott a kamerába. A Legénybúcsú 1984-ben érkezett, és ma már leginkább időkapszulaként érdekes: harsány, buta, néha kínos, de van benne valami, ami miatt még mindig nehéz levenni róla a szemünket. Ez a valami pedig egyetlen színész.
Ízig-vérig nyolcvanas évekbeli, korszerűtlen bulivígjáték, amit a fiatal Tom Hanks laza karizmája tart életben.
Legénybúcsú előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 1984. június 29. |
|---|---|
| Rendező | Neal Israel |
| Szereplők | Tom Hanks, Tawny Kitaen, Adrian Zmed, George Grizzard, Barbara Stuart, Robert Prescott |
| Műfaj | Vígjátékok |
| Hossz | 105 perc |
| Ország | Amerikai filmek |
Miről szól? Egy esküvő, egy após és egy nagyon hosszú éjszaka
Rick Gassko (Tom Hanks) bejelenti a barátainak, hogy megnősül, ami a haverokból nem éppen örömkönnyeket, inkább hitetlenkedést vált ki. A logikus válasz persze egy búcsúbuli: alkohol, hangos zene, belevaló lányok, egy utolsó nagy mulatság, mielőtt a szabadságnak vége.
Csakhogy a menyasszony, Debbie (Tawny Kitaen) apja, Ed Thompson (George Grizzard) cseppet sem lelkes a frissen érkező vőért. Mindent megtesz, hogy a frigy meghiúsuljon, és ehhez egy fiatal barátját, Cole Whittiert (Robert Prescott) is beveti, aki szép kis szervezőkészséggel azon dolgozik, hogy a buli a lehető legrosszabbul süljön el. A képlet egyszerű, mint egy faék: egy éjszaka, sok ember, sok akadály, és egy férfi, aki szeretne túlélni mindent.
Nem kell bonyolult cselekményt keresni benne, nem is ez a lényeg. A Legénybúcsú abból a fajta vígjátékból van, ahol a sztori csak ürügy a jelenetekre, a jelenetek pedig ürügy arra, hogy minél nagyobb legyen a káosz.
Tom Hanks, a nyers gyémánt
Őszintén: ha ezt a filmet más játssza, ma senki nem beszélne róla. Hanks ekkor még az elején járt, és már látszik rajta az, amiért később a nézők bármilyen szerepben elhitték neki, hogy kedvelni fogják. Rick egy szájhős, bolondozó, örökké hülyéskedő figura, aki papíron akár idegesítő is lehetne, de Hanks valahogy rokonszenvessé teszi.
A poénjai ritmusérzékről árulkodnak, a reakciói gyorsak, és van benne egy olyan lezser magabiztosság, ami a kortárs bulivígjátékok főszereplőinek többségéből hiányzott. Ő nem csak bohóckodik: úgy bohóckodik, mintha tényleg élvezné, és ez átragad a nézőre is.
Aki csak a Forrest Gump, a Philadelphia vagy a Ryan közlegény megmentése felől ismeri, annak a Legénybúcsú kicsit olyan lesz, mint egy régi fotó egy ismerősről: valahol ugyanaz az ember, csak sokkal hangosabb frizurával és jóval kevesebb önkontrollal.
A többiek: haverok, após és egy klasszikus rivális
A mellékszereplők inkább típusok, mint jellemek, de a műfajban ez nem bűn. Tawny Kitaen Debbie-ként a kedves, türelmes menyasszony, akinek az a fő dolga, hogy elhiggyük: Rick tényleg tud valakit ennyire szeretni. Adrian Zmed Jay O'Neillként a bandában a klasszikus haver figurát hozza.
George Grizzard Ed Thompsonként az örök gonosz após szerepét kapta, és ezt kellő tenyérbemászósággal oldja meg. Robert Prescott Cole Whittierje a nyolcvanas évek kötelező gazdag, beképzelt riválisa, akiről az első pillanattól tudjuk, hogy drukkolnunk kell a vereségének. Felbukkan még William Tepper és Wendie Jo Sperber is a Gassko család tagjaiként, illetve Barbara Stuart Mrs. Thompsonként.
Senki nem fog közülük díjat nyerni, de együtt egy jól működő karikatúragalériát alkotnak, ami pont annyi, amennyit ez a film kér.
Neal Israel és a nyolcvanas évek kaotikus humora
A rendező Neal Israel nem törekszik finomságra, és ezt nem is kell tőle várni. A rendezés funkcionális: elhelyezi a kamerát, hagyja a színészeket bolondozni, és megy tovább a következő poénra. Ennek megvan az előnye, mert a tempó ritkán ül le, és a hátránya is, mert a jelenetek egy része egyszerűen ott van, mindenféle élvezetes ritmus vagy csattanó nélkül.
A Legénybúcsú abból a vígjátékgenerációból jön, amelyben a felnőtt humor egyet jelentett a harsánysággal, a meztelenséggel és a minél nagyobb zűrzavarral. Ez a stílus akkoriban hihetetlenül népszerű volt, és ma már elég sok szempontból erősen elavultnak hat.
Ami ma már nagyon kilóg
Nem szépítem: a film humorának jó része ma nem működik. A nőábrázolás, egyes viccek célpontjai és az a fajta laza nemtörődömség, ami a korszak bulifilmjeit jellemezte, 2026-ból nézve sokszor inkább feszengést vált ki, mint nevetést. Van, ahol ez csak kínos, és van, ahol kifejezetten ízléstelen.
Emellett a 105 perces játékidő is soknak tűnik egy ilyen vékony történethez. Egy feszesebb, 90 perces változat valószínűleg sokat javított volna rajta, mert középtájt a film kezd ismételni önmagát, és ugyanazokat a köröket futja más díszletben.
Ugyanakkor van valami szerethető a naivitásában. Nem akar okos lenni, nem akar üzenni, egyszerűen buli akar lenni, és ezt nem titkolja. Ha az ember ezzel a hozzáállással ül le elé, sokkal jobban jár.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Azoknak, akik nosztalgiából néznék újra a nyolcvanas évek bulivígjátékait, és Tom Hanks-rajongóknak, akik kíváncsiak a pályája kezdetére.
- Inkább hagyd ki, ha: Akit zavar a korszak durva, sokszor elavult humora, vagy aki kidolgozott történetet és finom poénokat keres, inkább hagyja ki.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Állati ház (1978), Rendőrakadémia (1984), Zűrös páros (1983), Csobbanás (1984), Másnaposok (2009)
Gyakori kérdések
Miről szól a Legénybúcsú?
Rick Gassko bejelenti, hogy megnősül, a barátai pedig nagy legénybúcsút szerveznek neki. Közben a menyasszony apja egy fiatal barátjával, Cole-lal együtt mindent megtesz, hogy a házasság meghiúsuljon.
Mikor jelent meg a Legénybúcsú?
A film premierje 1984. június 29-én volt.
Hány perces a Legénybúcsú?
A film 105 perces.
Ki rendezte a Legénybúcsút?
A filmet Neal Israel rendezte.
Ki játssza a főszerepet a Legénybúcsúban?
A főszereplő Rick Gassko szerepében Tom Hanks, mellette Tawny Kitaen, Adrian Zmed, George Grizzard és Robert Prescott is látható.
Mi a Legénybúcsú eredeti címe?
A film eredeti címe Bachelor Party, amerikai produkció.
Érdemes ma is meghívót kérni erre a bulira?
A Legénybúcsú nem lett az idők során rejtett remekmű, inkább egy hangos, kissé kínos, de időnként őszintén vicces lenyomata egy korszaknak. Ha Tom Hanks nem lenne benne, valószínűleg már rég elfeledtük volna. De benne van, és már ekkor olyan energiával tölti ki a vásznat, ami miatt megérte figyelni rá.
Egy esti, nosztalgikus, nem túl elvárásokkal teli újranézésnek tökéletes, egy kis popcornnal és sok engedékenységgel. Filmtörténeti kuriózumnak érdekes, bulivígjátéknak közepes. A pontszám is ezt tükrözi: nem a film, hanem a főszereplő viszi el a hátán az egészet.