Kinoster
HU ▾

Kritika · Bemutató: 2023. november 22.

Maestro kritika: Bradley Cooper vezényel, Carey Mulligan viszi el a show-t

Amerikai filmekDrámákRomantikus filmekZenés filmekÉletrajzi filmek

Van olyan életrajzi film, amelyik a hőséről szól, és van olyan, amelyik arról, aki mellette állt. A Maestro papíron Leonard Bernsteinről mesél, a szíve viszont Felicia Montealegre. Bradley Cooper rendezőként és főszereplőként is mindent bedob, néha túl sokat is, de amikor a film elhallgat és két ember egymásra néz, akkor tényleg muzsikál.

8,2/10
Értékelés
Ambiciózus, gyönyörűen fényképezett, néha önmagába szerelmes zenés dráma, amelyet Carey Mulligan emel a jóból emlékezetessé.
Történet
7
Színészi játék
9
Rendezés
8
Látvány
9
Zene és hang
9
Érzelmi hatás
7

Az összpontszám a hat szempont átlaga.

Maestro előzetes

A film adatai

Magyar bemutató2023. november 22.
RendezőBradley Cooper
SzereplőkCarey Mulligan, Bradley Cooper, Matt Bomer, Vincenzo Amato, Greg Hildreth, Michael Urie
MűfajDrámák, Romantikus filmek, Zenés filmek
Hossz129 perc
Korhatár16 éven felülieknek
OrszágAmerikai filmek

Miről szól a Maestro, spoilerek nélkül?

A film alapállása egyszerű, a megvalósítása annál kevésbé. A középpontban Leonard Bernstein, a zenei legenda, és Felicia Montealegre Cohn Bernstein egész életen át tartó, bonyolult kapcsolata áll. Nem klasszikus „így lett a zseniből zseni” életrajzot kapunk, hanem egy házasság portréját, amely évtizedeken át húzódik, és amelyben a szerelem, a tisztelet és a sebek egyszerre vannak jelen.

Ez fontos különbség, és szerintem a film legokosabb döntése. Aki arra számít, hogy végigkövetheti Bernstein karrierjének állomásait, egymás után sorakozó sikerekkel, az csalódni fog. A Maestro inkább egy érzelmi térkép: hogyan lehet szeretni valakit, aki a világnak és a zenének legalább annyira odaadja magát, mint neked. A forgatókönyv nem szájbarágós, sok mindent a gesztusokra, a csendekre és a háttérben zajló párbeszédekre bíz.

A hangsúly tehát nem a „mit csinált” kérdésén van, hanem a „mibe került ez” kérdésén. És ettől lesz a film időnként igazán fájdalmas.

Carey Mulligan, a film igazi karmestere

Mondjuk ki rögtön: ez Carey Mulligan filmje. Felicia Montealegre szerepében olyan finom, réteges alakítást nyújt, ami mellett nehéz szó nélkül elmenni. Mulligan nem harsány, nem küzd a figyelemért, mégis ő az, akire a jelenetek után emlékszel. Egy félmosoly, egy elharapott mondat, egy fáradt pillantás többet mond nála, mint más színészeknél egy háromperces monológ.

Ami igazán lenyűgöző, hogy Felicia sosem lesz egyszerű áldozat vagy szent feleség. Van humora, van tartása, van saját élete és saját büszkesége. Mulligan pontosan érzi, hol kell kitartani és hol kell megtörni, és a film legerősebb pillanatai jellemzően azok, amikor a kamera egyszerűen rajta marad.

Aki látta őt a Drive-ban vagy az Ígéretes fiatal nőben, tudja, mennyire erős tud lenni a visszafogottságban. Itt ezt a képességét viszi el a csúcsra.

Bradley Cooper kétszer áll a pulpitusra

Bradley Cooper egyszerre rendezi a filmet és játssza Leonard Bernsteint, és ez az a fajta vállalás, ami vagy zseniális lesz, vagy hiúsági projekt. A Maestro valahol a kettő között landol, szerintem inkább az előbbi oldalán. Cooper Bernsteinje energikus, kisugárzó, szinte elviselhetetlenül életteli figura, aki betölti a teret, akár egy partin, akár egy zenekar előtt áll.

Az átalakulás látványos, és néha pont ez a probléma: vannak jelenetek, ahol érezni a munkát, a gesztusok, a hanghordozás kidolgozottságát, és ilyenkor kicsit kívülről nézzük az alakítást ahelyett, hogy benne lennénk. Ugyanakkor amikor a karmesteri jelenetekhez érünk, Cooper elkapja azt az önfeledt, szinte transzszerű örömöt, ami nélkül az egész film nem működne.

Rendezőként a Csillag születikhez képest jóval merészebb. Ott még egy jól bejáratott történetet mesélt újra, itt formailag is kockáztat, és ezt becsülöm benne, akkor is, ha nem minden ötlete talál.

Ami lenyűgöz: kép, hang és a nagy jelenetek

Vizuálisan a Maestro kifejezetten szép film. A korszakokat a képi világ is érzékelteti, a fényképezés hol nosztalgikus, hol kíméletlenül közeli. Látszik, hogy minden beállítást átgondoltak, és van néhány olyan hosszú, gondosan koreografált jelenet, amit az ember legszívesebben visszatekerne, csak hogy megnézze, hogyan csinálták.

A zene természetesen kulcsszereplő. Bernstein életművére építeni nagy előny, mert a hangzás eleve emeli az egészet, de a film nem csak háttérzenének használja: a zene sokszor maga a dráma, az az érzelmi csúcs, amit a szereplők szavakkal nem tudnak kimondani. A koncertjelenetek alatt a moziteremben tényleg érezni lehet a levegő megváltozását.

Hol hallani hamis hangot?

A Maestro legnagyobb gyengesége, hogy néha jobban érdekli a saját formája, mint a nézője. A film szándékosan nem magyaráz, nagyokat ugrik az időben, és aki nem ismeri Bernstein életét, könnyen elveszítheti a fonalat abban, hogy éppen hol tartunk és miért fontos egy-egy mellékszereplő. Matt Bomer, Michael Urie vagy Brian Klugman figurái például inkább felvillannak, mint kibomlanak, pedig ott lett volna bennük lehetőség.

A másik gond az érzelmi távolság. Paradox módon a film néha annyira elegáns, hogy hideg marad. Csodáljuk, de nem mindig érezzük. Ez a második felében javul, amikor a kapcsolat repedései egyre láthatóbbak, de az első egy óra helyenként inkább stílusgyakorlat, mint dráma.

És őszintén: a 129 perc érződik. Nem unalmas, de nem is pörög, ehhez a filmhez türelem és figyelem kell. Aki egy könnyed zenés romantikára ül be, az rossz helyen jár.

Életrajzi filmek között: hova pozicionáljuk?

Az utóbbi évek zenés életrajzi filmjei között a Maestro a komolyabb, szerzőibb vonalhoz tartozik. Nem slágerparádé, mint a Bohemian Rhapsody, és nem is fénylő tündérmese. Inkább a Tár felé húz, még ha a két film nagyon mást is akar mondani: mindkettő a zenei géniusz és a magánélet súrlódásáról szól, csak itt a fókusz a kapcsolaton van.

Ez egy felnőtt film felnőtt nézőknek, 16 éven felülieknek szóló besorolással, és ez a hangvételén is látszik. Nem botrányt keres, hanem igazságot egy bonyolult házasságról, és ebben néha brutálisan őszinte.

Kinek ajánljuk?

Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Tár (2022), Csillag születik (2018), Bohemian Rhapsody (2018), Amadeus (1984), Ray (2004)

Gyakori kérdések

Miről szól a Maestro?

Leonard Bernstein zenei legenda és Felicia Montealegre Cohn Bernstein egész életen át tartó, bonyolult kapcsolatáról szól.

Mikor jelent meg a Maestro?

A film premierje 2023. november 22. volt.

Hány perces a Maestro?

A film 129 perces.

Milyen korhatár-besorolású a Maestro?

16 éven felülieknek ajánlott, gyerekekkel közös nézésre nem való.

Ki rendezte a Maestrót és ki játssza Bernsteint?

A filmet Bradley Cooper rendezte, és ő maga alakítja Leonard Bernsteint is, Felicia Montealegre szerepében Carey Mulligan látható.

Kik szerepelnek még a Maestróban?

Matt Bomer (David Oppenheim), Michael Urie (Jerry Robbins), Brian Klugman (Aaron Copeland), Nick Blaemire (Adolph Green), Vincenzo Amato (Bruno Zirato) és Greg Hildreth (Isaac).

Megéri végigülni Bernstein szimfóniáját?

Igen, ha tudod, mire ülsz be. A Maestro nem tökéletes film: néha túl elegáns, néha túl szétszórt, és Bradley Cooper ambíciója időnként a néző kárára megy. De van benne valami, amit ritkán kapunk: egy szerelmi történet, amely nem szépíti meg sem a szerelmet, sem a történetet. Carey Mulligan miatt mindenképp érdemes megnézni, a karmesteri jelenetek miatt pedig nagy vásznon vagy legalább egy jó hangrendszeren. Tőlünk erős ajánlás, egy kis türelemmel fűszerezve.

Értékelés: 8,2/10 · Történet 7 · Színészi játék 9 · Rendezés 8 · Látvány 9 · Zene és hang 9 · Érzelmi hatás 7