Nürnberg kritika: Russell Crowe Göringje az ördög legudvariasabb arca
Vannak filmek, amelyekben a legijesztőbb jelenet nem egy robbanás, hanem egy mosoly a cellarácsok mögül. A Nürnberg pontosan ilyen: egy háborús dráma, amelyben a háború már véget ért, a csata viszont két ember fejében folytatódik. Russell Crowe Hermann Göringként régen volt ennyire veszélyes, Rami Malek pedig remekül játssza azt, aki túl közel merészkedik a tűzhöz.
Elegáns, nyugtalanító és helyenként túl hosszú tárgyalótermi dráma, amelyet Russell Crowe és Rami Malek párbaja emel jóval az átlag fölé.
Nürnberg előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 2026. január 1. |
|---|---|
| Rendező | James Vanderbilt |
| Szereplők | Russell Crowe, Michael Shannon, Rami Malek, Richard E. Grant, Leo Woodall, Colin Hanks |
| Műfaj | Háborús filmdrámák |
| Hossz | 148 perc |
| Korhatár | 16 éven felülieknek |
| Ország | Amerikai filmek |
Miről szól a Nürnberg, spoilerek nélkül?
A második világháború végén a szövetségesek élve kézre kerítik a náci vezetés egyik legfontosabb alakját, Hermann Göringet. Ez önmagában is történelmi pillanat, de a film igazi tétje az, ami utána jön: a győztes hatalmak precedens nélküli jogi lépésre szánják el magukat, és bíróság elé állítják a háborús bűnösöket. Nem bosszú, nem golyó a tarkóba, hanem tárgyalás. Ez az elhatározás adja a film gerincét.
A középpontban azonban nem a bírák és nem az ügyészek állnak, hanem egy amerikai pszichiáter. Az ő feladata eldönteni, alkalmasak-e a náci vezetők arra, hogy a nemzetközi bíróság előtt feleljenek a tetteikért. Papíron egyszerű szakmai munka: beszélgetések, jegyzetek, vélemény. A gyakorlatban viszont Göring rendkívül intelligens, és a pszichiáter a beszélgetések során egyre inkább a hatása alá kerül. Innen nyílik meg az a sötét, lassan izzó lélektani játszma, amely miatt a Nürnberg több egy szokásos történelmi rekonstrukciónál.
Többet nem is érdemes elárulni, mert a film legnagyobb ereje az, ahogyan apránként, szinte észrevétlenül tolódnak el az erőviszonyok a kihallgatószobában.
Russell Crowe, a cellában ülő karizma
Kezdjük azzal, amiért a legtöbben jegyet váltanak: Russell Crowe Göringként. Az Oscar-díjas színész, aki a Gladiátorban vagy az Egy csodálatos elme idején a világ egyik legkeresettebb sztárja volt, az utóbbi években nem mindig talált méltó feladatot. Elég, ha a Kraven, a vadászra gondolunk. Itt viszont végre olyan szerepet kapott, amelyben a fizikai jelenléte, a nyugodt, szinte jóindulatú hanghordozása és a tekintetében bujkáló számítás egyszerre dolgozik.
A legnagyobb kockázat egy ilyen figuránál az, hogy a színész vagy rajzfilmgonosszá torzítja, vagy véletlenül szimpatikussá teszi. Crowe nagyon okosan egyensúlyoz: az ő Göringje szellemes, művelt, néha kifejezetten szórakoztató, és pont ettől lesz hátborzongató. A film azt akarja megmutatni, hogyan tud egy ilyen ember behálózni valakit, aki elvileg az ellenoldalon áll, és Crowe ezt a csábítást hihetővé teszi. Nem rokonszenvet kelt, hanem megértjük, miért működött. Ez óriási különbség, és a film ezen áll vagy bukik.
Rami Malek és a mélybe néző pszichiáter
Ha Crowe a vihar, akkor Rami Malek az, akit elkap. Az Oscar-díjas színész a Bohém rapszódia óta sokszor kapott furcsa, kicsit elidegenedett karaktereket, a Mr. Robot pedig megmutatta, milyen jól hozza a belső feszültséggel küzdő, gondolataiba zárkózó figurákat. A pszichiáter szerepe ennek a skálának a legérettebb darabja.
Malek feladata nehezebb, mint Crowe-é: neki kell eljátszania a lassú elcsúszást. Azt, ahogy a szakmai kíváncsiság átfordul valami másba, ahogy a megfigyelőből résztvevő lesz. Kevés a nagy gesztus, sok a hallgatás, a félrenézés, a túl hosszan tartó csend egy kérdés után. Vannak pillanatok, amikor a visszafogottsága már-már passzivitásnak hat, és el tudom képzelni, hogy valakinek ez kevés lesz. Nekem működött, mert a film pont erről szól: arról, hogy a gonosz nem mindig kiabál, és aki vele beszélget, az sem veszi észre rögtön, hogy már nem ő vezeti a beszélgetést.
Sztárparádé a második sorban
A Nürnberg szereposztása olyan, mintha valaki egy díjszezon vendéglistáját másolta volna ki. A kétszeres Oscar-jelölt Michael Shannon az a fajta színész, aki egyetlen pillantással képes nyomást gyakorolni a jelenetre, ezt láttuk A víz érintésében és az Éjszakai ragadozókban is. Itt is súlyt ad minden megjelenésének.
Az Oscar-jelölt Richard E. Grant (Megbocsátasz valaha?) mindig tud valami kesernyés eleganciát vinni egy filmbe, Colin Hanks pedig megbízható, földhözragadt jelenlét. Mellettük ott van Leo Woodall, John Slattery, Wrenn Schmidt, Lotte Verbeek és Mark O'Brien is. Ilyen névsornál persze az a veszély, hogy egyesek csak felvillannak, és tényleg érezni, hogy a film nem tud mindenkinek elég teret adni. Ez nem tragédia, de a mellékszálak egy része inkább díszlet, mint valódi dráma.
James Vanderbilt: a forgatókönyvíró, aki tudja, hol a feszültség
James Vanderbilt neve a nagyközönségnek talán kevésbé ismerős, mint a sztárjaié, pedig Hollywood egyik legsikeresebb producere és forgatókönyvírója. Ő jegyzett több Sikoly-filmet, A csodálatos Pókember két részét, A függetlenség napja: Feltámadást és a Zodiákust. Utóbbi a legbeszédesebb: ott is megszállott emberek próbálták megérteni a felfoghatatlant, és a Nürnberg hasonló idegállapotot idéz.
Vanderbilt rendezőként láthatóan a párbeszédre és a színészekre bízza magát. Ez a Crowe és Malek közötti jeleneteknél telitalálat, ezek a film legerősebb percei, amelyekben szinte nincs is szükség zenére vagy vágásra. Ahol viszont a film kilép a kihallgatószobából, és a nagy történelmi tablót próbálja megfesteni, ott már kevésbé magabiztos. A 148 perces játékidőt érezni, és a középső harmadban van egy-két jelenet, ami inkább kötelességből került be, mint drámai szükségből.
A fesztiválszereplés mindenesetre azt mutatja, hogy a szakma is komolyan vette: a világpremier a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon volt, és a film a San Sebastian-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában díjat is nyert.
Hol billen meg a mérleg?
Nem lenne becsületes, ha csak dicsérnék. A Nürnberg legnagyobb gyengesége az, hogy néha nem tudja eldönteni, intim lélektani kamaradarab akar-e lenni, vagy klasszikus hollywoodi történelmi eposz. A kettő között ingázva időnként elveszíti a lendületét. A látvány korrekt és igényes, de ritkán meglepő, a zene pedig inkább kíséri az érzelmeket, mint alakítja őket.
- Ami működik: a két főszereplő párharca, a feszültség, amely szavakból épül, és a film kérdése arról, mennyire lehet közel menni a gonoszhoz úgy, hogy az ember ne változzon meg.
- Ami kevésbé: a hosszúság, a túlzsúfolt mellékszereplőgárda és néhány túl didaktikus pillanat, amikor a film kimondja azt, amit addig finoman sugallt.
Ezek ellenére a Nürnberg az a fajta film, amely a vetítés után is ott marad az emberben. Nem a csatajelenetek miatt, hanem azért, mert egy ponton rájövünk: mi is figyelmesen hallgattuk Göringet.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Azoknak, akik szeretik a párbeszédre épülő, lélektani történelmi drámákat, és kíváncsiak Russell Crowe pályája egyik legerősebb késői alakítására.
- Inkább hagyd ki, ha: Akik akciódús háborús filmre számítanak, vagy nehezen viselik a lassú, közel két és fél órás, beszélgetésekből építkező drámákat.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Ítélet Nürnbergben (1961), A bukás (2004), Az érdekvédelmi terület (2023), Oppenheimer (2023), A bárányok hallgatnak (1991)
Gyakori kérdések
Mikor jelent meg a Nürnberg a magyar mozikban?
A film hazai premierje 2026. január 1. volt.
Miről szól a Nürnberg?
A második világháború után elfogott Hermann Göring perre készülő ügyéről, középpontjában egy amerikai pszichiáterrel, akinek meg kell állapítania, alkalmasak-e a náci vezetők a bíróság előtti felelősségre vonásra, miközben egyre inkább Göring hatása alá kerül.
Hány perces a Nürnberg?
A film játékideje 148 perc.
Hány éven felülieknek ajánlott a Nürnberg?
A film 16 éven felülieknek ajánlott, kisebb gyerekekkel nem javasolt megnézni.
Ki játssza Göringet és a pszichiátert a Nürnbergben?
Hermann Göringet Russell Crowe, az amerikai pszichiátert Rami Malek alakítja.
Ki rendezte a Nürnberget?
James Vanderbilt, aki forgatókönyvíróként és producerként többek között a Zodiákus, több Sikoly-film és A csodálatos Pókember filmek mögött állt.
Leülnél két és fél órára Göringgel egy szobában?
Én leültem, és nem bántam meg. A Nürnberg nem hibátlan: hosszabb a kelleténél, és a nagy történelmi tabló kevésbé izgalmas, mint a kihallgatószoba fojtott levegője. De Russell Crowe olyan alakítást nyújt, amilyet tőle évek óta vártunk, Rami Malek pedig tökéletes partner ebben a hideg, intellektuális párbajban. Ha a felnőtteknek szóló, gondolkodtató történelmi drámákat szereted, a Nürnberg ott a helye a listádon. Csak készülj fel rá, hogy a legkellemesebb hangú szereplő lesz benne a legfélelmetesebb.