Romzsa Tódor kritika: csendes hősiesség 79 percben, amely nem kér engedélyt a meghatódásra
Vannak filmek, amelyeket nem a popcorn miatt nézünk meg, hanem mert valaki tartozik egy névnek annyival, hogy kimondja. A Romzsa Tódor ilyen film: egy XX. századi magyar mártír püspök hűségéről szól, háború, üldöztetés és politikai elnyomás közepette. Bokor Attila rendezése rövid, tömör és komoly, és pontosan tudja, mit akar: emlékeztetni.
Őszinte, tiszteletteljes és helyenként megrendítő életrajzi film, amely inkább tanúságtétel, mint klasszikus mozis élmény, de a maga műfajában becsülettel teljesít.
Romzsa Tódor előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 2026. január 15. |
|---|---|
| Rendező | Bokor Attila |
| Szereplők | Dér Zsolt, Lux Ádám, Bezerédi Zoltán, Kakasy Dóra, Magyar Attila, Jakab Tamás |
| Műfaj | Életrajzi filmek |
| Hossz | 79 perc |
| Korhatár | 12 éven felülieknek |
| Ország | Magyar filmek |
Miről szól a film spoilerek nélkül?
A Romzsa Tódor a XX. századi keresztényüldözés egyik legismertebb magyar mártírjának életét és vértanúságát állítja a középpontba. A film a háború, az üldöztetés és a politikai elnyomás árnyékában követi végig a püspök kiállását: hűségét a népéhez és azt a makacs, megingathatatlan ragaszkodást a hitéhez, amely akkor sem enged, amikor már életveszélyt jelent.
Aki ismeri a nevet, tudja, hogy itt nem a happy end a tét. A történelemből közismert, hogy Romzsa Tódor görögkatolikus püspök volt, aki fiatalon halt meg a kommunista hatalom idején, és később boldoggá avatták. A film viszont nem tankönyvi összefoglaló akar lenni, hanem egy ember belső tartásának a portréja. Ez a lényeg, és ez az, ami miatt a 79 perc nem száraz történelemóra, hanem inkább egy hosszú, csendes ima hangulatát idézi.
Egy rövid film a nagy témához
Az első dolog, ami feltűnik: 79 perc. Egy életrajzi filmtől, főleg egy mártírsorsot feldolgozótól, az ember inkább a két és fél órás, eposzi hosszúságot várná. Itt az ellenkezője történik, és ezt kétféleképpen is lehet nézni.
A jó oldala, hogy a film nem nyújtja el magát, nem akar mindent elmondani, nem tölti fel üresjáratokkal az időt. Feszes, célratörő, és nem hagyja, hogy a néző figyelme elkalandozzon. A kevésbé jó oldala, hogy egy ilyen sors mélységéhez néha kevésnek érződik ez a keret. Vannak pillanatok, amikor szívesen maradtam volna tovább egy-egy helyzetben, hogy jobban megérjen bennem, mit jelent egy ilyen döntés súlya. Ez nem végzetes hiba, inkább hiányérzet, de az ilyen hiányérzet azért beszédes: azt jelzi, hogy a téma többet bírt volna el.
A szereplőgárda: ismerős arcok, komoly tét
A stáblista meglepően erős egy ilyen, nyilvánvalóan nem szuperprodukciós léptékű magyar filmhez. Dér Zsolt, Lux Ádám, Bezerédi Zoltán, Kakasy Dóra, Magyar Attila, Jakab Tamás, Péteri Lilla, Quintus Konrád, Gere Dénes és Cserna Antal neve szerepel a szereplők között, és ez a névsor rögtön jelzi, hogy itt nem amatőr lelkesedésből készült hitbuzgalmi mozi, hanem profi színészi munka.
Bezerédi Zoltán jelenléte önmagában garancia arra, hogy legalább néhány jelenet súlyt kap: az ő arca egyetlen pillantással el tud mesélni egy egész korszakot. Lux Ádám és Dér Zsolt a fiatalabb, karakteresebb generációt képviseli, és nekik jut az a nehéz feladat, hogy a pátosz helyett emberi hitelességet vigyenek a vászonra. Egy mártírfilm legnagyobb csapdája ugyanis az, hogy a főhős szoborrá merevedik. Itt a színészek többsége érezhetően igyekszik ezt elkerülni, és ez nagyrészt sikerül is.
Bokor Attila rendezése: alázat vagy óvatosság?
Bokor Attila egyértelműen tisztelettel nyúlt az anyaghoz, és ez a film minden kockáján látszik. Nincs benne hatásvadász manipuláció, nincs túlzott melodráma, nincs giccses zeneszőnyeg, amely a néző fülébe súgná, mikor kell sírni. Ezt őszintén becsülöm.
A másik oldalon viszont ez az alázat néha óvatossággá válik. A rendezés inkább biztonságos, mint merész, inkább illusztrál, mint értelmez. Egy ilyen történetben ott lenne a lehetőség arra, hogy a film ne csak bemutassa a hősiességet, hanem a néző bőre alá is vigye a félelmet, a kétséget, azt a belső harcot, amely nélkül a bátorság nem is bátorság. Ezekben a pillanatokban érezni, hogy a film nem mer egészen a mélyére menni. Ettől még korrekt, tiszteletteljes alkotás, csak nem az a fajta, amely évekre beleégeti magát az ember emlékezetébe.
Mi működik, és hol billeg a mérleg?
Ami működik:
- Az érzelmi mag. A hűség, a kitartás és a félelem fölötti győzelem témája univerzális, akkor is hat, ha valaki nem vallásos.
- A színészgárda. Ritkán látni ennyi ismert magyar színészt egy ilyen jellegű, kisebb léptékű produkcióban.
- A tömörség. A film nem fárasztja ki a nézőt, és iskolai vetítésre vagy közösségi alkalomra is ideális hosszúságú.
Ahol billeg:
- A mélység. A 79 perc kevés ahhoz, hogy a figura minden rétegét kibontsa.
- A filmnyelvi bátorság. A rendezés inkább hagyományos, néhol tévéfilmes hatású.
- A célközönség. A film elsősorban azokat szólítja meg, akik már eleve nyitottak a témára. A kívülállót kevésbé húzza be.
Egy elfelejtett történet, ami helyet érdemel
Bármennyit morgok is a rendezői óvatosságon, egy dolgot nem lehet elvitatni: ez a film fontos. A XX. századi keresztényüldözés magyar vonatkozású történetei ritkán kerülnek mozivászonra, és Romzsa Tódor neve sokak számára még ma is ismeretlen. A film legnagyobb érdeme, hogy ezen változtat.
A leírás szerint a film üzenete az, hogy a lélek ereje felülkerekedhet a félelmen. Ez lehetne üres szlogen is, de a film ennél komolyabban veszi magát, és a néző is komolyan veheti. Nem azért, mert hibátlan, hanem mert hiteles abban, amit képvisel. A Bokorfilm forgalmazásában megjelent alkotás nem akar több lenni annál, ami: emlékmű egy emberről, aki nem hátrált meg. És ez néha bőven elég.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Azoknak, akiket érdekel a XX. századi magyar egyháztörténet, a hit és a lelkiismeret kérdései, illetve akik közösségi vagy iskolai vetítésre keresnek tartalmas, nem túl hosszú filmet.
- Inkább hagyd ki, ha: Akik pörgős, látványos történelmi drámát várnak, vagy kifejezetten távol áll tőlük a vallásos témájú film, valószínűleg nem találják meg benne a számításukat.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Isteni és emberi (2010), Némaság (2016), Rejtett élet (2019), A misszió (1986), Egy ember az örökkévalóságnak (1966)
Gyakori kérdések
Miről szól a Romzsa Tódor című film?
A XX. századi keresztényüldözés egyik legismertebb magyar mártírjának, Romzsa Tódor püspöknek az életét és vértanúságát mutatja be a háború, az üldöztetés és a politikai elnyomás idején.
Mikor volt a Romzsa Tódor premierje?
A film 2026. január 15-én került a mozikba.
Hány perces a Romzsa Tódor?
A film játékideje 79 perc.
Hány éves kortól nézhető a film?
A Romzsa Tódor 12 éven felülieknek ajánlott.
Ki rendezte a Romzsa Tódor című filmet?
A filmet Bokor Attila rendezte, a forgalmazó a Bokorfilm.
Kik szerepelnek a filmben?
A szereplők között van Dér Zsolt, Lux Ádám, Bezerédi Zoltán, Kakasy Dóra, Magyar Attila, Jakab Tamás, Péteri Lilla, Quintus Konrád, Gere Dénes és Cserna Antal.
Megéri időt szánni egy mártír püspök történetére?
Igen, ha tudod, mire ülsz be. A Romzsa Tódor nem a műfaj csúcsa, és nem is akar az lenni: rövid, tiszteletteljes, helyenként túl óvatos, de őszinte film egy emberről, akinek a története megérdemli, hogy elmondják. Az erős szereplőgárda és a téma súlya elviszi a hátán a rendezés biztonsági játékát. Nem fogsz tőle kábultan kitántorogni a moziból, de jó eséllyel elgondolkodsz rajta hazafelé, hogy te meddig bírnád. És egy ilyen filmtől ennél többet nem is nagyon lehet kérni.