Kinoster
HU ▾

Kritika · Bemutató: 2024. január 25.

Szegény párák kritika: Emma Stone szétszedi és újra összerakja a világot

Ír filmekBrit filmekAmerikai filmekSci-fi filmekRomantikus filmekVígjátékok

Van, amikor egy film első öt percében tudod, hogy vagy imádni fogod, vagy menekülsz a moziból, és a Szegény párák pontosan ilyen. Jórgosz Lánthimosz ezúttal egy újjáélesztett fiatal nő szemén keresztül nézi meg a világot, és amit lát, az egyszerre groteszk, hangosan vicces és meglepően felszabadító. Emma Stone pedig olyat játszik, amit nagyon nehéz lesz bárkinek elfelejteni.

8,8/10
Értékelés
A Szegény párák merész, pimasz és gyönyörűen őrült felnőtt mese, amely nem mindenkinek szól, de akinek igen, annak évekig vele marad.
Történet
8
Színészi játék
10
Rendezés
9
Látvány
10
Zene és hang
8
Érzelmi hatás
8

Az összpontszám a hat szempont átlaga.

Szegény párák előzetes

A film adatai

Magyar bemutató2024. január 25.
RendezőJórgosz Lánthimosz
SzereplőkEmma Stone, Mark Ruffalo, Willem Dafoe, Ramy Youssef, Christopher Abbott, Suzy Bemba
MűfajSci-fi filmek, Romantikus filmek, Vígjátékok
Hossz141 perc
Korhatár18 éven felülieknek
OrszágÍr filmek, Brit filmek, Amerikai filmek

Frankenstein laborjából a nagyvilágba

A kiindulópont olyan, mintha egy viktoriánus rémregény és egy felnőttmese találkozna egy sötét sikátorban. Bella Baxtert, a fiatal nőt a zseniális elméjű, ám finoman szólva is szokatlan módszerekkel dolgozó tudós, Dr. Godwin Baxter hozza vissza az életbe. Bella a férfi védőszárnyai alatt él, de nem bírja sokáig a burát: tudásra vágyik, a világ minden apró és nagy dolga érdekli.

Így aztán elszökik Duncan Wedderburnnel, a dörzsölt és züllött ügyvéddel, és ketten kontinenseken átívelő, szélsebes kalandba vágnak. Bella közben elképesztő tempóban fejlődik, és korának előítéleteitől szabadon kezd kiállni az egyenlőség és a szabadság mellett. Ennél többet nem árulok el, és őszintén szólva nem is kell: ennek a filmnek a varázsa abban rejlik, hogy együtt fedezed fel a világot a főhőssel.

A történet szerkezete egyszerű, szinte klasszikus felnövéstörténet, csak éppen olyan formában, amilyet még nem láttál. Ez a coming of age műfaj legfurcsább, legbátrabb változata, amit a vásznon valaha megcsodálhattunk.

Emma Stone, aki mindent kockára tesz

Kezdjük a nyilvánvalóval: ez Emma Stone filmje, és ő ezt pontosan tudja. Bella figuráját semmilyen bevett színészi eszköztárral nem lehetne eljátszani, ide testi bátorság, komikus időzítés és egy jó adag őrület kellett. Stone mozgása, hanglejtése, arcjátéka a film során folyamatosan változik, és ezt olyan finoman csinálja, hogy szinte észre sem veszed, mikor lett a botladozó, ösztönlényszerű nőből gondolkodó, kérdező, vitatkozó felnőtt.

Aki csak a La La Land bájos Stone-ját ismeri, az most nagyot fog nézni. Lánthimosszal már az A kedvencben is remekül megtalálták egymást, de itt a színésznő teljesen elengedi magát, és ennek az eredménye lenyűgöző. Ez az az alakítás, amire évek múlva is hivatkozni fogunk, ha a nagy, rettenthetetlen női főszerepek szóba kerülnek.

Dafoe, Ruffalo és a furcsa férfiak kabinetje

Bella körül egy sor férfi forog, és mindegyik a maga módján próbálja birtokolni, irányítani vagy megérteni őt. Willem Dafoe Godwin Baxterként egyszerre ijesztő és megható: a tudós alakja tele van sebekkel, és Dafoe ebből a figurából kihozza az összes szomorúságot, amit egy ilyen bizarr karakterbe bele lehet sűríteni. Nála jobban kevesen tudnak furcsák lenni úgy, hogy közben szívbemarkolók maradnak.

Az igazi meglepetés viszont Mark Ruffalo. Duncan Wedderburnje egy pöffeszkedő, nagyképű, züllött ügyvéd, és Ruffalo láthatóan élvezi minden percét. A film számomra legviccesebb pillanatai rendre az ő arcán ülnek, ahogy a magabiztos szoknyavadász lassan rájön, hogy olyan nőbe botlott, akit képtelen kontrollálni. Komikus alakításnak is kiváló, de van benne egy jó adag szánalmas emberi gyengeség is.

A mellékszerepekben Ramy Youssef (Max McCandles), Christopher Abbott (Alfie Blessington), Suzy Bemba (Toinette), Jerrod Carmichael (Harry Astley) és Kathryn Hunter (Swiney) teszik teljessé a tablót. Mindegyikük kap egy-egy emlékezetes pillanatot, és senki nem lóg ki ebből a különös, mesebeli univerzumból.

Lánthimosz, a rendezői provokátor

Jórgosz Lánthimosz sosem volt az a rendező, aki a néző kezét fogja. A A homár abszurd világa és az Egy szent szarvas meggyilkolása nyomasztó hidegsége után az A kedvencnel nyitott a szélesebb közönség felé, és a Szegény párák ezt a vonalat viszi tovább, csak sokkal nagyobb költségvetéssel, színesebben és vadabbul.

A látványvilág egészen elképesztő. Olyan, mintha egy steampunk mesekönyv lapjai elevenednének meg, torz perspektívákkal, valószerűtlen színekkel, festményszerű városképekkel. A film nem akar realista lenni, és pont ez benne a jó: minden képkocka azt üvölti, hogy ez egy mese, egy gondolatkísérlet, egy nagy, pimasz mi lenne, ha. A zene ugyanilyen furcsa, néha szinte hamis, csikorgó, ami tökéletesen illik Bella botladozó, kísérletező világához.

Lánthimosz humora pedig most a legjobb formájában van. A film hangosan, néha kínosan vicces, és a nevetés sokszor a torkodon akad, mert közben nagyon is komoly dolgokról beszél: arról, kinek van joga dönteni egy nő teste és élete felett.

Hol fog sokaknak kiakadni a mérő?

Nem szeretnék úgy tenni, mintha ez a film mindenkinek kötelező lenne. A 18-as karika nem véletlen: a Szegény párák rengeteg explicit szexualitást tartalmaz, és nem is szégyenlős ezzel kapcsolatban. Van, akinek ez a karakter fejlődésének természetes része lesz, más viszont úgy érezheti, hogy egy idő után túl sok, túl hosszú, túl ismétlődő.

A 141 perces játékidő is érezhető. A középső szakasz néha leül, és néhány epizód nyúlósabb a kelleténél. Bevallom, nekem is volt egy pont, ahol azt éreztem, hogy a film kicsit beleszeretett a saját különcségébe. Ha valaki eleve nem bírja Lánthimosz modorosságát, a beállított, távolságtartó párbeszédeket, azt ez a film sem fogja megtéríteni.

Kinek ajánljuk?

Ha tetszik, ezeket is nézd meg: A kedvenc (2018), A homár (2015), Frankenstein menyasszonya (1935), Ollókezű Edward (1990), Barbie (2023)

Gyakori kérdések

Mikor volt a Szegény párák bemutatója?

A film premierje 2024. január 25-én volt.

Miről szól a Szegény párák?

Bella Baxterről, egy fiatal nőről, akit egy különc tudós, Dr. Godwin Baxter hoz vissza az életbe. Bella világot akar látni, elszökik egy züllött ügyvéddel, és egy kontinenseken átívelő kalandon rohamtempóban fejlődik.

Hány perces a Szegény párák?

A film 141 perces.

Milyen korhatár-besorolású a film?

18 éven felülieknek ajánlott, így gyerekkel és kamaszokkal egyáltalán nem nézhető.

Ki rendezte a Szegény párákat?

A filmet Jórgosz Lánthimosz rendezte, a főszerepben Emma Stone, Mark Ruffalo és Willem Dafoe látható.

Mi a film eredeti címe?

Az eredeti cím Poor Things, a film ír, brit és amerikai koprodukcióban készült.

Megéri Bellával nekivágni a világnak?

Szerintem igen, de csak akkor, ha tudod, mire vállalkozol. A Szegény párák nem simogat, hanem rángat, provokál, megnevettet, és néha zavarba hoz. Cserébe olyan élményt ad, amilyet a mai filmkínálatban alig találni: egy teljesen egyedi világot, egy felejthetetlen főhőst és egy rendezőt, aki láthatóan semmitől sem fél. Emma Stone miatt már önmagában kötelező lenne, Ruffalo és Dafoe pedig csak hab a tortán. Én nyitott szívvel és nyitott szemmel ajánlom, a pattogatott kukoricát viszont lehet, hogy néha félre kell tenni a döbbenettől.

Értékelés: 8,8/10 · Történet 8 · Színészi játék 10 · Rendezés 9 · Látvány 10 · Zene és hang 8 · Érzelmi hatás 8