Szupercella kritika: Stallone és Schwarzenegger végre egy cellában, és ez pont annyira jó, amennyire reméltük
Harminc évig vártunk arra, hogy a nyolcvanas évek két izomhegye végre rendesen, nem csak egy-egy cameo erejéig álljon egymás mellett, és a Szupercella végre ezt adja. Mikael Håfström filmje egy klasszikus börtönszökős thriller, amely okosabbnak akar látszani, mint amilyen, de közben pontosan tudja, mit akar tőle a néző. Ez nem Oscar-film, hanem egy jól megolajozott, szórakoztató gépezet két legendával a középpontjában.
Kellemesen régimódi, sztárközpontú szökős akció, amelyben Stallone agya és Schwarzenegger karizmája bőven elviszi a hátán a logikai bakikat.
Szupercella előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 2013. október 24. |
|---|---|
| Rendező | Mikael Håfström |
| Szereplők | Sylvester Stallone, Arnold Schwarzenegger, Jim Caviezel, 50 Cent, Sam Neill, Vinnie Jones |
| Műfaj | Akciófilmek, Thrillerek |
| Hossz | 115 perc |
| Korhatár | 18 éven felülieknek |
| Ország | Brit filmek, Amerikai filmek |
Az ember, aki minden börtönből kijut, most tényleg bent ragad
Az alapötlet zseniálisan egyszerű, és pont ezért működik. Ray Breslin (Sylvester Stallone) egy olyan hatóságnak dolgozik, amely börtönök biztonságát teszteli: a feladata az, hogy bejusson, aztán kijusson, és közben megmutassa, hol lyukas a rendszer. Ő a legjobb ebben, gyakorlatilag nincs fal, ami megfogná.
Aztán jön a nagy megbízás: a Sírkő nevű, ultrabiztonságos, high-tech szuperbörtön tesztelése. Csakhogy valami félremegy, Rayt elrabolják és tényleg bebörtönzik. Mivel a Sírkő létezéséről is csak kevesen tudnak, külső segítségre nem számíthat, márpedig a briefben rögtön az elején elhangzik a film szentháromsága: alaprajz, a rendszer átlátása, segítség kívülről. Ebből az utolsó hiányzik, tehát bentről kell szövetségest találnia.
Itt lép be Emil Rottmayer (Arnold Schwarzenegger), akit Ray maga mellé állít, és belerángat egy szinte lehetetlennek tűnő tervbe. Ennél többet nem is érdemes tudni előre. A műfaj öröme éppen az, ahogy a terv darabjai lassan összeállnak, és ezt kár lenne elrontani.
Rocky és Terminátor egy asztalnál: a páros, amiért jegyet vettünk
Legyünk őszinték: senki nem a forgatókönyv miatt ül be a Szupercellára. A Feláldozhatók-filmekben már láttuk őket együtt, de ott inkább kacsintás volt az egész. Itt viszont valódi közös jeleneteket kapnak, valódi dinamikával, és ez a film legnagyobb ajándéka.
Stallone a hallgatagabb, számítóbb fél: Ray egy fejben dolgozó figura, aki megfigyel, számol, tervez. Jól áll neki ez a visszafogottabb üzemmód, meglepően hitelesen hozza a profi szakembert, aki egyszer csak a saját szakmájának csapdájába esik.
Schwarzenegger viszont elviszi a showt. Rottmayer szerepében láthatóan élvezi, hogy végre nem neki kell a komor főhősnek lennie, hanem lehet a laza, kiszámíthatatlan, kicsit pimasz mellékszereplő. Van benne humor, van benne önirónia, és amikor a kettejük közti kémia beindul, a film hirtelen sokkal több lesz egy átlagos B-akciónál. Ez az a fajta sztárfilm, ahol a sztárok tényleg dolgoznak.
A mellékszereplők: ritka erős névsor egy ilyen filmben
Ami kellemes meglepetés, az a stáb többi része. Nem töltelékarcokat kapunk, hanem karakterszínészeket, akik egy-egy jelenetben is maradandót tudnak alkotni.
- Jim Caviezel Willard Hobbes szerepében hideg, kimért jelenlét, akit nagyon jó nézni, épp mert annyira nem akciósztár-alkat.
- Vinnie Jones mint Drake pontosan az, amit Vinnie Jonestól várunk: fenyegető, kemény, nem szívbajos.
- Sam Neill (Dr. Kyrie) a Jurassic Park óta tudjuk, hogy bármilyen filmbe tekintélyt visz.
- Vincent D'Onofrio Lester Clarkként, Faran Tahir Javedként és 50 Cent Hush szerepében teszik teljessé a palettát.
Ez a sokszínű csapat sokat hozzátesz ahhoz, hogy a Sírkő ne csak egy díszlet legyen, hanem élő, veszélyes hely, ahol mindenki gyanús.
Håfström börtöne: hideg, csillogó és ijesztően steril
A svéd Mikael Håfström nem a harsány akciórendezők iskolájából jön, és ez a filmnek kifejezetten jót tesz. A Szupercella első fele inkább thriller, mint akciófilm: a feszültség a megfigyelésből, a rendszer feltérképezéséből, a lassan épülő tervből születik. Sokkal inkább sakkjátszma, mint lövöldözés.
A Sírkő látványvilága a film egyik legjobb dolga. A high-tech szuperbörtön nem a megszokott, koszos, rozsdás fegyház, hanem futurisztikus, steril, embertelen tér, ahol minden átlátszó és minden ellenőrzött. Ez a koncepció adja a film ízét: hogyan lehet megszökni onnan, ahol mindent látnak?
Amikor aztán a második felében beindul az akció, Håfström tisztességesen, átláthatóan rendez, nem vágja szét a jeleneteket idegesítő rángatással. Nem forradalmi, de korrekt mesteremberi munka.
Ahol a falak repedeznek: a gyengeségek
Persze nem minden arany. A film néha túl komolyan veszi a saját okosságát, és ha az ember elkezd gondolkodni a logikai részleteken, hamar talál pár hajmeresztő pillanatot. A forgatókönyv sok helyen kényelmes megoldásokat választ, és vannak pontok, ahol egyszerűen csak hinni kell a filmnek.
A 115 perces játékidő is érződik: a középső szakasz kicsit leül, mielőtt újra lendületet kapna. Egy feszesebb vágással ez simán lehetett volna egy húsz perccel rövidebb, sokkal ütősebb film.
A zene és a hangzás teszi a dolgát, de semmi emlékezetes. Az akciójelenetek dübörögnek, ahogy kell, de a film hangulatát inkább a képek és a színészek viszik, nem a filmzene.
És van egy fontos dolog: a 18-as korhatár nem véletlen. Ez kemény, felnőtteknek szóló film, erőszakkal, durvább pillanatokkal. Nem családi mozi, hiába van benne két legenda, akiket a gyerekek is ismernek.
Egy letűnt korszak nosztalgikus búcsúbulija
A Szupercella igazi értéke talán az, hogy úgy néz ki, mintha a kilencvenes évek közepéről érkezett volna, csak modern technikával felöltöztetve. A szökős filmek a mozi örökzöld műfajai közé tartoznak, és ez a film tisztelettel nyúl hozzá a hagyományhoz, miközben kihasználja, hogy két ikon áll a központjában.
Nem akar korszakalkotó lenni, nem akar mély társadalomkritikát adni a börtönrendszerről, bár a kivetett, senkinek sem kellő elítéltek motívuma ott van a háttérben. Egyszerűen szórakoztatni akar, és ebben sikeres. Brit és amerikai koprodukcióként profi, gazdag kinézetű film, amelyről lerí, hogy a pénzt jó helyre költötték.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Azoknak, akik a nyolcvanas évek akcióhőseiben nőttek fel, és akik szeretik a sakkjátszmaszerű, tervezős szökős thrillereket. Remek választás egy laza, felnőtt filmestére.
- Inkább hagyd ki, ha: Akik szigorú logikát és hibátlan forgatókönyvet várnak, vagy nem bírják a durvább erőszakot. Gyerekeknek a 18-as korhatár miatt egyáltalán nem való.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: A szikla (1996), Szökés Alcatrazból (1979), A remény rabjai (1994), Tango és Cash (1989), Feláldozhatók (2010)
Gyakori kérdések
Miről szól a Szupercella?
Ray Breslin börtönök biztonságát teszteli, és képes bármilyen börtönből megszökni. Egy megbízás során azonban elrabolják és bebörtönzik a Sírkő nevű szuperbörtönbe, ahonnan külső segítség nélkül kell kijutnia, egy Emil Rottmayer nevű rab segítségével.
Mikor jelent meg a Szupercella?
A film hazai premierje 2013. október 24-én volt.
Hány perces a Szupercella?
A film játékideje 115 perc.
Hány éves kortól nézhető a Szupercella?
A film 18 éven felülieknek ajánlott, így gyerekekkel nem nézhető.
Kik a Szupercella főszereplői?
Sylvester Stallone (Ray Breslin) és Arnold Schwarzenegger (Emil Rottmayer), mellettük Jim Caviezel, 50 Cent, Sam Neill, Vinnie Jones, Faran Tahir és Vincent D'Onofrio szerepel.
Ki rendezte a Szupercellát?
A filmet Mikael Håfström rendezte, eredeti címe Escape Plan.
Megéri rászánni egy estét a Sírkőre?
Igen, ha tudod, mire ülsz be. A Szupercella nem a műfaj csúcsa, de egy becsületes, jól kivitelezett, sztárközpontú szökős thriller, amelyben Stallone és Schwarzenegger végre igazán egymásnak feszülhet és összedolgozhat. A logikai lyukakon érdemes nagyvonalúan átsiklani, cserébe jár két órányi nosztalgikus, férfias szórakozás, egy pofás high-tech börtön és egy meglepően erős mellékszereplőgárda. Nekem egy jó erős hetes, Arnold miatt pedig még egy kis plusz pont is jár.