Taxi 5. kritika: Marseille-ben újra felbőg a fehér Peugeot, de vajon még mindig menő?
Van az a pillanat, amikor egy legendás autó motorját újra beindítják, és mindenki visszatartja a lélegzetét: vajon felbőg, vagy csak köhög egyet? A Taxi 5. pontosan ilyen kísérlet, ahol a francia akcióvígjáték-sorozat új arcokkal, új sofőrrel és a jól ismert marseille-i káosszal próbálja visszahozni a régi varázst. Franck Gastambide rendezőként és főszereplőként is beszállt, és az eredmény egyszerre nosztalgikus és furcsán idegen.
A Taxi 5. hangos, gyors és néha tényleg vicces, de a legendás fehér taxi örökségét inkább csak kölcsönveszi, mint méltón továbbviszi.
Taxi 5. előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 2018. január 19. |
|---|---|
| Rendező | Franck Gastambide |
| Szereplők | Franck Gastambide, Malik Bentalha, Bernard Farcy, Salvatore Esposito, Édouard Montoute, Sabrina Ouazani |
| Műfaj | Akciófilmek, Vígjátékok, Krimik |
| Hossz | 102 perc |
| Korhatár | 12 éven felülieknek |
| Ország | Francia filmek |
Párizsi szuperzsaru a marseille-i káoszban: miről szól?
A felállás első ránézésre ismerős, de a részletekben már új szelek fújnak. Sylvain Marot párizsi szuperzsaru, aki egyáltalán nem önszántából kerül Marseille-be: áthelyezik a helyi rendőrségre, méghozzá egy konkrét feladattal. Egy olasz banda tartja rettegésben a várost, felturbózott Ferrarikkal száguldoznak, és közben rendesen borzolják Gibert ex-felügyelő idegeit is.
Marot persze nem egyedül kell, hogy megoldja a helyzetet. Segítőt is kap, csak éppen nem azt, akire egy magára valamit adó zsaru vágyna: Marseille legrosszabb sofőrjét, Eddy Maklouf-ot. A csavar az, hogy Eddy nem akárki, hanem Daniel unokaöccse, vagyis ő a legendás fehér taxi örököse. Ennél ironikusabb felállást nehéz lenne kitalálni: a sorozat lényege mindig a sebesség és a sofőr zsenialitása volt, most pedig a kormány mögé pont az kerül, aki a legkevésbé ért hozzá.
Ez a premissza egyébként okos ötlet. Ad egy könnyen érthető belépési pontot az új nézőknek, miközben a régi rajongóknak is kikacsint. A kérdés inkább az, hogy a film tud-e kezdeni valamit ezzel az ötlettel azon túl, hogy egy jó poénos szinopszist ad.
Gastambide két sapkában: rendező és főhős egyszerre
Franck Gastambide nem fogta vissza magát: ő rendezte a filmet, és ő játssza a főszereplőt, Sylvain Marot-t is. Ez mindig kockázatos vállalás, mert könnyen előfordul, hogy a rendezői szem túlságosan is a saját karakterére fókuszál. A Taxi 5. esetében ez részben meg is történik: Marot figurája sokszor kapja a reflektorfényt, néha olyankor is, amikor a jelenet jobban működne, ha a többiekre hagyná.
Ugyanakkor érezni, hogy Gastambide pontosan tudja, milyen hangulatot akar. A film egyszerre akar nosztalgikus tisztelgés és modern, fiatalosabb közönségnek szóló akcióvígjáték lenni. A ritmus gyors, a poénok sűrűn jönnek, a jelenetek ritkán állnak meg lélegzetet venni. Ez akkor működik a legjobban, amikor a film nem veszi komolyan önmagát, és kevésbé, amikor megpróbál érzelmi súlyt adni a karaktereknek.
Rendezőként a legnagyobb erénye talán az, hogy nem próbálta egy az egyben lemásolni a korábbi részeket. Ez bátor döntés, még ha nem is mindig sikerül jól.
Új arcok, régi ismerős: a szereplőgárda
A szereposztás vegyes, de van benne néhány kifejezetten jó húzás.
- Malik Bentalha Eddy Maklouf szerepében a film motorja. Az ő figurája a legviccesebb, és ő hozza a legtöbb energiát a vászonra. A "legrosszabb sofőr" szerepe hálás, és Bentalha ki is használja.
- Bernard Farcy mint Gérard Gibert a sorozat egyik legkedvesebb állandó eleme. Ő a nosztalgia megtestesítője, és minden jelenete, amiben feltűnik, egy kis mosolyt csal az arcra.
- Édouard Montoute Alain Trésor szerepében szintén ismerős arc lehet a régi rajongóknak, és jól illeszkedik a csapatba.
- Salvatore Esposito játssza Toni Dogot, az olasz banda emberét. A gonosz szerepe ebben a műfajban ritkán kap mélységet, és ez itt sincs másként, de Esposito karizmatikus jelenléte segít.
- Sabrina Ouazani (Samia), Sand Van Roy (Sandy) és Anouar Toubali (Michel Petrucciani) mellékszerepekben színesítik a képet.
A gond inkább az, hogy a sok szereplő között kevés kap igazán kidolgozott pillanatot. A film sok karaktert mozgat, de néhányuk inkább csak díszlet, mint valódi szereplő.
Ferrarik, gumicsikorgás és marseille-i napfény: ami működik
Lássuk be, a Taxi filmeket soha nem a cselekmény mélységéért néztük. Azért ültünk be rájuk, hogy lássuk, ahogy egy fehér taxi kijátssza a fizika törvényeit Marseille utcáin. Ebben a Taxi 5. hozza a kötelezőt. Az üldözéses jelenetek látványosak, a felturbózott Ferrarik jól mutatnak a vásznon, és a város napfényes, zsúfolt utcái továbbra is tökéletes díszletet adnak a száguldozáshoz.
A hangzás is rendben van: a motorbőgés, a csikorgó gumik és a pörgős zene együtt adnak egy olyan lendületet, ami miatt a 102 perc gyorsan elrepül. A humor egy része működik, különösen Eddy és Marot párosának súrlódásaiból születnek jó pillanatok. A páros dinamikája, a "nagyvárosi profi és a helyi lúzer" ellentéte klasszikus recept, de nem véletlenül az: jól működik.
Gibert jelenlétét is pozitívumként kell elkönyvelni. A régi rajongóknak ő a híd a múlt és a jelen között.
Ahol a taxi elakad a forgalomban
A legnagyobb probléma az, hogy a humor sokszor túllő a célon. Vannak poénok, amik nagyon erőltetettek, és van, ami egyszerűen nem öregszik jól. A film időnként inkább hangos, mint vicces, és a gyors tempó sem mindig tudja elfedni, hogy a jelenetek egy része üresjárat.
A történet kiszámítható, és nem is próbál sokkal több lenni egy laza keretnél. Ezt egy ilyen filmnél még el lehetne fogadni, de a karakterek sem kapnak annyi mélységet, hogy igazán izguljunk értük. A gonoszok egysíkúak, a mellékszereplők közül többen csak átfutnak a képen.
És van még valami: a régi rajongók könnyen hiányolhatják azt a sajátos bájt, ami a korai részeket emlékezetessé tette. A Taxi 5. sokszor inkább a márkanévre épít, mint arra, ami a márkát naggyá tette.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Azoknak, akik egy laza, hangos, pörgős francia akcióvígjátékra vágynak, és szeretik a gyors autókat meg a bugyuta, de lendületes humort.
- Inkább hagyd ki, ha: Azoknak, akik a korai Taxi filmek bájának teljes visszatérését várják, vagy akik egy kidolgozott, ötletes krimit szeretnének látni.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Taxi (1998), Taxi 2. (2000), Halálos iramban (2001), Csúcsformában (1998)
Gyakori kérdések
Mikor jelent meg a Taxi 5.?
A Taxi 5. premierje 2018. január 19-én volt.
Miről szól a Taxi 5.?
A párizsi szuperzsarut, Sylvain Marot-t Marseille-be helyezik, hogy megállítson egy felturbózott Ferrarikkal száguldozó olasz bandát. Segítőnek Marseille legrosszabb sofőrjét kapja, aki a legendás fehér taxi örököse.
Hány perces a Taxi 5.?
A film játékideje 102 perc.
Hány éves kortól nézhető a Taxi 5.?
A film 12 éven felülieknek ajánlott.
Ki rendezte a Taxi 5.-öt?
A filmet Franck Gastambide rendezte, aki a főszerepet, Sylvain Marot-t is játssza.
Visszatér Gibert a Taxi 5.-ben?
Igen, Bernard Farcy újra Gérard Gibert szerepében látható.
Beülnél még egyszer a fehér taxiba?
A Taxi 5. olyan, mint egy régi kedvenc autó, amit valaki újrafényezett és tuningolt: van benne lendület, csillog, és a motor is felbőg, de a vezetés élménye már nem ugyanaz. Ha csak egy könnyed, pörgős estére vágysz, ahol nem kell gondolkodni, és szívesen nevetsz a marseille-i őrületen, akkor nem fogsz csalódni. Ha viszont a régi varázst keresed, jobb, ha az első részeket veszed elő újra. Szórakoztató, de felejthető kitérő a franchise történetében: egyszer meg lehet nézni, másodszor már valószínűleg nem fogod.