Úriemberek kritika: Guy Ritchie hazatalált a londoni alvilágba, és ezt nagyon élvezi
Guy Ritchie évekig próbált más lenni, aztán rájött, hogy a legjobban akkor áll neki a dolog, amikor önmaga. Az Úriemberek pontosan az a film, amit a rajongói évek óta vártak tőle: pimasz, szájas, véres és rettentően szórakoztató londoni gengszterkavalkád. Nem forgatja fel a világot, de ritkán lehet ennyire jól szórakozni két órán át ennyi rossz emberrel.
Guy Ritchie legjobb formájában: stílusos, vicces, kegyetlen gengszterkomédia, amely egy percig sem akar több lenni, mint egy rohadt jó mulatság.
Úriemberek előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 2020. január 30. |
|---|---|
| Rendező | Guy Ritchie |
| Szereplők | Matthew McConaughey, Charlie Hunnam, Michelle Dockery, Jeremy Strong, Lyne Renee, Colin Farrell |
| Műfaj | Akciófilmek, Vígjátékok, Krimik |
| Hossz | 113 perc |
| Korhatár | 18 éven felülieknek |
| Ország | Brit filmek, Amerikai filmek |
Eladó egy birodalom, és mindenki vevő
A felállás egyszerű, és pont ettől működik ennyire jól. Mickey Pearson, a londoni drogbiznisz egyik legnagyobb hala, ki akar szállni. Túladna a birodalmán, és amint ennek híre megy, az alvilág úgy kezd zsongani, mint egy darázsfészek, amibe valaki belerúgott. Rengeteg pénz forog kockán, és ahol ennyi pénz van, ott hamar előkerülnek a fegyverek, a kétes alakok és, ahogy az lenni szokott, a hullák is.
Spoilerezni nem fogok, de nem is kell: a film legnagyobb élménye éppen az, hogy fogalmunk sincs, ki kit ver át, ki kinek dolgozik valójában, és végül kinek a kezében köt ki a csinos kis drogüzlet. Ritchie úgy keveri a lapokat, mint egy kártyatrükkös a pub hátsó asztalánál, és közben láthatóan pokolian élvezi, hogy mi még mindig nem látjuk át a trükköt.
Matthew McConaughey és a többi úriember
A szereposztás egyszerűen pazar, és ez a film egyik legnagyobb ütőkártyája. Matthew McConaughey Michael Pearsonként olyan magabiztos lazasággal uralja a vásznat, mintha egész életében öltönyben kevergette volna a londoni alvilág kártyáit. Van benne valami ragadozószerű nyugalom: nem kiabál, nem kell neki, a jelenléte bőven elég.
Charlie Hunnam Rayként a csendes, precíz jobbkéz, és meglepően jól áll neki ez a visszafogottabb, száraz szerep. Michelle Dockery Rosalind Pearsonként messze nem az a díszfeleség, akit egy ilyen filmtől várnánk, határozott, keményen kézben tartott figura. Jeremy Strong Matthew szerepében a maga feszes, kissé kellemetlen intenzitásával remek ellenpontja a lazább karaktereknek, Henry Golding pedig Dry Eye-ként láthatóan élvezi, hogy végre nem a tökéletes romantikus hőst kell játszania.
És akkor ott van Colin Farrell, aki Coachként szerintem simán ellopja az egész filmet. Minden jelenete egy kis ajándék, a figura egyszerre vicces, szerethető és meglepően kemény. Ha Farrell Az erőszakik óta egyszer igazán szabadjára engedte a komikus vénáját, akkor ez az a szerep. A stábot Lyne Renee Jackie-ként és Tom Wu Lord George-ként egészíti ki, akik a kisebb szerepekben is hozzáteszik a magukét a színes alvilági tablóhoz.
Guy Ritchie hazatért, és ezt minden kockán látni
Aki ismeri a Blöff-öt vagy A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacsövet, az már az első percekben otthon érzi magát. Ritchie kézjegyei mind itt vannak: a szövevényes, egymásba csúszó szálak, a gyors vágások, a pimasz, káromkodással teli párbeszédek, a narrációval játszadozó szerkezet és a rengeteg színes mellékszereplő, akiknek mindegyike megérdemelne egy saját spin-offot.
A különbség az, hogy az Úriemberek már egy érettebb, tapasztaltabb rendező munkája. A stílus kiforrottabb, a kép elegánsabb, a tempó magabiztosabb. Ritchie a nagy hollywoodi kitérők után (Sherlock Holmes, Aladdin) visszajött a saját játszóterére, és látszik rajta, hogy itt mozog a legszabadabban. Nem kell senkinek megfelelnie, csak csinálja, amihez a legjobban ért.
A 113 perces játékidő ráadásul pont jól van belőve: elég hosszú ahhoz, hogy a szálak rendesen összegabalyodjanak, de nem nyúlik meg, nincs benne üresjárat, ami alatt az ember a telefonja után nyúlna.
Ami igazán ütősre sikerült
- A dialógusok. Ritchie-nél a párbeszéd nem csak eszköz, hanem maga a show. Az Úriemberekben szinte minden második mondat idézhető, és a színészek láthatóan élvezik, hogy ilyen szövegeket kapnak.
- A szerkezet. A történetvezetés játékos, ugrál, visszafordul, újrakeveri a már látottakat. Néha kicsit túlbonyolított, de pont ez adja a sava-borsát.
- A stílus. Öltönyök, vidéki birtokok, füstös londoni kocsmák, elegáns és mocskos helyszínek egyvelege. A film egyszerűen jól néz ki, és ezt tudja is magáról.
- A humor. Fekete, gonosz, néha kifejezetten bunkó, de nagyon gyakran tényleg hangosan nevettető.
Hol csúszik meg a fényes cipő?
Azért nem minden arany, ami csillog. Az Úriemberek egyik gyengéje, hogy Ritchie annyira szerelmes a saját stílusába, hogy néha a forma fölébe kerekedik a tartalomnak. A narrációs keret időnként inkább lassít, mint pörget, és van egy-két pont, ahol az ember úgy érzi, a rendező a saját ügyességét mutogatja ahelyett, hogy egyszerűen elmesélné a történetet.
Érzelmileg sem fog padlóra küldeni senkit. Ez nem az a film, amin elérzékenyülsz, a karakterekért drukkolsz, de nem aggódsz értük igazán. Aki mélységet, drámát vagy komoly morális kérdéseket keres, az rossz helyen jár. A humor egy része is megosztó lehet: bőven akad benne olyan poén, ami nem kifejezetten finomkodó, és nem mindenki fogja ugyanolyan viccesnek találni.
És persze ott a 18-as karika sem véletlenül: erőszak, káromkodás és drog bőven akad benne, gyerekeknek egyáltalán nem való.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Mindenkinek, aki szerette a Blöff-öt és a Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacsövet, és mindenkinek, aki imádja a szövevényes, beszólogatós, stílusos gengszterfilmeket.
- Inkább hagyd ki, ha: Akit zavar a sok káromkodás, a fekete humor és a vér, vagy aki komoly, mély drámát keres, az inkább válasszon mást.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Blöff (2000), A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső (1998), Rocksztár (2008), Erőszakik (2008), Layer Cake, Torta (2004)
Gyakori kérdések
Miről szól az Úriemberek?
Mickey Pearson túl akar adni londoni drogbirodalmán, és amikor ennek híre megy, az egész alvilág felbolydul. Mindenféle kétes alak bukkan fel, és kirobban a harc azért, hogy végül kié lesz az üzlet.
Mikor jelent meg az Úriemberek a magyar mozikban?
Az Úriemberek 2020. január 30-án került a hazai mozikba.
Hány perces az Úriemberek?
A film játékideje 113 perc.
Hány éves kortól nézhető az Úriemberek?
A film 18 éven felülieknek ajánlott, így gyerekekkel nem érdemes megnézni.
Ki rendezte az Úriemberek című filmet?
A filmet Guy Ritchie rendezte.
Kik szerepelnek az Úriemberekben?
A főbb szerepekben Matthew McConaughey, Charlie Hunnam, Michelle Dockery, Jeremy Strong, Lyne Renee, Colin Farrell, Henry Golding és Tom Wu látható.
Megéri beöltönyözni egy estére az Úriemberekért?
Abszolút. Az Úriemberek nem akarja megváltani a mozit, és nem is kell neki. Guy Ritchie visszatért oda, ahol a legerősebb, összehívott egy brutálisan jó szereplőgárdát, és csinált egy pimasz, vicces, stílusos gengszterfilmet, ami pontosan azt adja, amit ígér. Colin Farrellért és McConaughey hűvös eleganciájáért már önmagában megéri, a csavaros történet és a szaftos párbeszédek pedig csak hab a tortán. Tölts egy whiskyt, dőlj hátra, és hagyd, hogy Ritchie átverjen. Élvezni fogod.