Torrente 6 - Az elnöki ügy kritika: a spanyol közélet legbüdösebb szuperhőse visszatért
Vannak filmsorozatok, amelyek méltósággal öregszenek, és van a Torrente, amely 2026-ban is ugyanolyan pofátlanul köpköd mindenre, amire csak lehet. Santiago Segura hatodszor bújik bele Spanyolország legkellemetlenebb rendőrfigurájába, és ezúttal a politikát veszi célba, Alec Baldwinnal a szereposztásban. Az eredmény durva, ízléstelen és helyenként kifejezetten vicces, pont úgy, ahogy a rajongók várják.
Nem lett belőle okosabb film, de a Torrente 6 pontosan azt adja, amiért a közönsége jegyet vált: harsány, kíméletlen és a politikai szatírában meglepően éles röhögést.
Torrente 6 - Az elnöki ügy előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 2026. szeptember 3. |
|---|---|
| Rendező | Santiago Segura |
| Szereplők | Santiago Segura, Fernando Esteso, Jerónimo Nieto, Damián Ramos, Alec Baldwin, Omar Montes |
| Műfaj | Vígjátékok |
| Korhatár | 18 éven felülieknek |
| Ország | Spanyol filmek |
Torrente és a hatalom: miről szól a hatodik rész?
A Torrente 6 - Az elnöki ügy szatirikus vígjáték, amely a spanyol társadalmi és politikai sztereotípiákat figurázza ki. A film valós események paródiáira épít, és a politikai szféra különleges vendégszereplőivel is megtámogatja a poénokat. Ennél többet a sztoriról nem is érdemes előre elárulni, mert a Torrente-filmeknél a cselekmény sosem a lényeg: a lényeg az, hogy ez a tökéletesen alkalmatlan, önimádó figura belecsöppen valami olyan közegbe, ahol semmi keresnivalója, és onnantól minden szétesik.
Aki látta a korábbi részeket, tudja a receptet. José Luis Torrente minden, ami egy rendőrben rossz lehet: lusta, mocskos szájú, előítéletes, gyáva és közben rendíthetetlenül hisz a saját nagyszerűségében. Hogy ezt a karaktert ezúttal a politika közelébe engedik, az önmagában zseniális ötlet, hiszen ha valahol otthon érezheti magát egy ilyen alak, akkor az a hatalom körüli cirkusz.
Santiago Segura, a férfi, aki nem hajlandó felnőni
Santiago Segura nemcsak a főszerepet játssza, a rendezői széket is ő foglalja el, ahogy azt a sorozatnál megszokhattuk. Ez a fajta szerzői kontroll egyszerre a film legnagyobb erőssége és gyengesége. Erőssége, mert Segura pontosan érzi, meddig lehet elmenni egy poénnal, és mikor kell még egy lépéssel tovább, hogy a néző egyszerre röhögjön és szégyellje magát. Gyengesége, mert senki nincs a stábban, aki néha rászólna: elég, ezt a viccet már harmadszor sütöttük el.
A színészi munkájára viszont nem lehet panasz. Segura annyira belülről ismeri ezt a figurát, hogy már egy szemöldökrándulással is képes megmutatni Torrente teljes erkölcsi csődjét. Ez a fajta karakterkomikum ritka, és bármennyire is gusztustalan a figura, valami furcsa módon mégis szerethető marad. Talán azért, mert sosem nyer igazán, mindig ő a vicc tárgya, még akkor is, ha ő ezt nem veszi észre.
Alec Baldwin és a népes mellékszereplőgárda
A szereposztás legnagyobb húzása kétségkívül Alec Baldwin neve. Egy amerikai sztár egy ennyire spanyol, ennyire helyi humorra épülő filmben első hallásra furcsán hangzik, de Baldwin komikusi vénája közismert, elég csak a 30 Rockra gondolni. Az ő jelenléte ad egy kis nemzetközi csillogást a produkciónak, és pont jól illik egy politikai szatírához, hiszen a színész az elmúlt években a politikai paródia egyik ismert arca lett.
Mellette ott van Fernando Esteso, Jerónimo Nieto, Damián Ramos és Omar Montes is. A mellékszereplők feladata a Torrente-filmekben mindig ugyanaz: legyenek elég színesek ahhoz, hogy Torrente lepattanjon róluk, és elég karakteresek ahhoz, hogy a jelenetek ne csak egy ember monológjai legyenek. Ez nagyrészt sikerül is, bár akadnak figurák, akik inkább kellékként szerepelnek, mint valódi szereplőként.
Ami működik: a szatíra, amikor tényleg harap
A film legjobb pillanatai azok, amikor a politikai paródia nem csak általános hülyéskedés, hanem konkrét célpontot talál. A valós eseményekre tett utalások és a politikai vendégszereplések adnak egy olyan réteget a filmnek, amely a korábbi részekből néha hiányzott. Itt nemcsak Torrente nevetséges, hanem az a közeg is, amelyben mozog, és ez kifejezetten jót tesz a sorozatnak.
- A bátorság: Segura semmitől sem fél, és ez egy olyan korban, amikor a vígjátékok többsége gondosan kerüli a kényes témákat, üdítő tud lenni.
- A főhős: Torrente figurája évtizedek után is működik, mert a karikatúra mögött felismerhető típusok állnak.
- A tempó: a poénok sűrűn jönnek, ha egy nem talál, a következő már érkezik is.
Fontos azonban látni, hogy mindez erősen spanyol közegre épül. A magyar néző a poénok egy részét biztosan érteni fogja, mert a politikai cirkusz nyelve nemzetközi, de a helyi utalások egy része el fog veszni a fordításban.
Ahol megbicsaklik: a durvaság mint mankó
A 18 éven felülieknek szóló korhatár nem véletlen, és nem is túlzás. A Torrente-filmek mindig is a trágárságra, az altesti humorra és a szándékosan sértő viccekre építettek, és ez a rész sem kivétel. A gond ott kezdődik, amikor a durvaság már nem eszköz, hanem pótlék: amikor egy jelenetnek nincs igazi csattanója, ezért kap egy plusz adag ocsmányságot, hátha az működik.
Ez a hatodik részre már kicsit fárasztó. Aki évtizedek óta követi a sorozatot, annak a poénok egy része ismerős lesz, a sokkhatás pedig kopik. Látványban sem várjon senki csodát: a Torrente sosem a vizuális kifinomultságáról volt híres, a képi világ itt is inkább funkcionális, mint emlékezetes. A történet is inkább jelenetek laza füzére, mint feszes ív, ami egy szkeccsszerű vígjátéknál elfogadható, de a film második felében érezni a ritmusvesztést.
A Torrente-jelenség: miért nézzük még mindig?
Érdekes kérdés, hogy egy ennyire bunkó főhős hogyan képes ilyen sokáig életben tartani egy sorozatot. A válasz szerintem egyszerű: Torrente tükör. Minden társadalomban ott vannak azok a figurák, akik hangosabbak, mint amennyit érnek, és akik a saját előítéleteiket valami nagy igazságnak hiszik. Segura ezt a típust fújja fel groteszk méretűre, és a néző röhög rajta, mert felismeri benne a szomszédot, a kollégát vagy éppen azt a politikust, akit a híradóban lát.
Ebben a részben ez a tükörszerep erősebb, mint valaha, hiszen a politika világa amúgy is egyre inkább hasonlít egy Torrente-filmre. Lehet, hogy pont ezért érkezett jókor ez a folytatás: a valóság utolérte a paródiát, Segura pedig ezt ki is használja.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Azoknak, akik szeretik a korábbi Torrente-részeket, a durva, korrektségre fittyet hányó humort és a politikai paródiát. Baráti társasággal, egy sör mellett kifejezetten jó szórakozás.
- Inkább hagyd ki, ha: Akit zavar a trágárság, az altesti humor és a sértő sztereotípiákra épülő poénkodás, az messziről kerülje el. Kiskorúaknak a korhatár miatt sem való.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Borat (2006), A diktátor (2012), Csupasz pisztoly (1988), Én és én meg az Irén (2000)
Gyakori kérdések
Mikor jelent meg a Torrente 6 - Az elnöki ügy?
A film premierje 2026. szeptember 3-án volt.
Miről szól a Torrente 6?
Szatirikus vígjáték, amely a spanyol társadalmi és politikai sztereotípiákat figurázza ki, valós események paródiáival és politikai vendégszereplésekkel.
Hány éves kortól nézhető a Torrente 6?
A film 18 éven felülieknek szól.
Gyerekkel nézhető a Torrente 6?
Nem. A 18-as korhatár és a durva, trágár humor miatt kizárólag felnőtteknek való.
Ki rendezte a Torrente 6 - Az elnöki ügyet?
A filmet Santiago Segura rendezte, aki a főszerepet is játssza.
Kik szerepelnek a Torrente 6-ban?
Santiago Segura mellett Fernando Esteso, Jerónimo Nieto, Damián Ramos, Alec Baldwin és Omar Montes látható a filmben.
Megéri szavazni Torrentére a moziban?
Ha eddig is rajongtál José Luis Torrentéért, ne habozz: a hatodik rész hozza a megszokott színvonalat, sőt a politikai szatíra miatt helyenként élesebb is, mint az előző kalandok. Ha viszont eddig is a hajadat tépted ettől a humortól, a Torrente 6 - Az elnöki ügy sem fog megtéríteni. Ez a film nem akar senkinek megfelelni, és pont ettől az, ami. Tőlem egy közepes, de becsületesen pofátlan ajánlást kap: haverokkal, felszabadult hangulatban, elvárások nélkül érdemes beülni rá.