Victorian Psycho előzetes kritika: amikor a nevelőnő a legsötétebb titok a kúriában
Van az a pont, amikor a gótikus horror már nem a kísértetekről szól, hanem arról, aki a teát hozza. A Victorian Psycho pontosan erre a pontra tart: egy fiatal nevelőnő beköltözik egy elszigetelt kúriába, és a személyzet szépen, csendben fogyni kezd. Ha a cím nem lenne elég árulkodó, a szereposztás biztosan az.
Papíron az év egyik legszemtelenebb gótikus horrorja készül, és ha a rendező mer gonosz és vicces lenni egyszerre, kultfilm lehet belőle.
Victorian Psycho előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 2027. január 14. |
|---|---|
| Rendező | Zachary Wigon |
| Szereplők | Jason Isaacs, Maika Monroe, Ruth Wilson, Thomasin McKenzie, Evie Templeton |
| Műfaj | Horrorfilmek |
| Hossz | 90 perc |
| Korhatár | 1018 éven felülieknek |
| Ország | Amerikai filmek |
1858, Ensor House: miről szól a film spoilerek nélkül?
A felállás olyan klasszikus, hogy szinte érezni a gyertyaviasz szagát. 1858-ban járunk, egy különc fiatal nevelőnő, Winifred Notty érkezik a távoli, gótikus Ensor House kúriába. Ez az a fajta ház, ahol a folyosók hosszabbak a kelleténél, a portrék szeme követ, és mindenki túl udvarias ahhoz, hogy kimondja, amit gondol.
Ahogy Winifred lassan beilleszkedik, a személyzet tagjai megmagyarázhatatlan módon kezdenek eltűnni. A ház tulajdonosai pedig egyre inkább azon tűnődnek, hogy vajon nincs-e valami rendben az új nevelőnővel. Ennyit tudunk, és őszintén szólva ennyi pont elég is. A cím ugyanis nem nagyon hagy kétséget afelől, merre tart a dolog, a kérdés inkább az, hogyan.
És itt jön az, amit nagyon szeretek ebben a felütésben: a viktoriánus nevelőnős történetek hagyományosan arról szólnak, hogy egy törékeny fiatal nő kerül egy fenyegető házba. Itt viszont úgy tűnik, a ház az, amelyiknek félnie kellene. Ez a fordított perspektíva önmagában ad egy kis pimasz élt az egésznek.
A cím, ami előre kacsint
Lehetetlen nem észrevenni a Victorian Psycho címben rejlő utalást. Aki látta az Amerikai pszichót, pontosan tudja, milyen hangulatra számítson: társadalmi szatíra, amely a felszínen elegáns, alatta pedig vérben ázik. Ha a film ezt a vonalat viszi át egy korsettes, etikett szerint működő viktoriánus világba, az legalább annyira lehet vicces, mint amennyire hátborzongató.
A viktoriánus kor tökéletes terep ehhez. Egy olyan társadalom, ahol a látszat mindennél fontosabb, ahol a cselédek láthatatlanok, és ahol egy nevelőnő éppen ott áll félúton az úri család és a személyzet között. Senki sem igazán figyel rá, és pont ez teszi veszélyessé. Ha a forgatókönyv okosan játszik ezzel a társadalmi láthatatlansággal, akkor itt nem csak egy újabb kosztümös slasher készül, hanem egy kifejezetten gonosz osztályszatíra.
A kockázat persze ugyanez: a túl hangos kacsintgatás könnyen elviheti az egészet a paródia felé. Egy ilyen filmnek a feszültséget és a fekete humort egyszerre kell kézben tartania, és ez sokkal nehezebb, mint amilyennek látszik.
Szereposztás, amitől megnyalja az ember a szája szélét
Ha valamire most már nyugodtan lehet tétet tenni, az a színészgárda. Nézzük sorban:
- Maika Monroe az elmúlt évtized egyik legmegbízhatóbb horrorarca. Az Akik követnek óta tudjuk, hogy ő az a színésznő, aki egyetlen tekintettel képes feszültséget építeni, a Hosszúlábúban pedig megmutatta, hogy a lassú, nyomasztó hangulatban is otthon van.
- Jason Isaacs évtizedek óta a kifinomult fenyegetés mestere. Aki Lucius Malfoyként látta, pontosan tudja, mennyit ér nála egy felhúzott szemöldök.
- Ruth Wilson a Luther óta a megfejthetetlen, veszélyes nők specialistája, és a kosztümös világban is régóta otthonosan mozog.
- Thomasin McKenzie a Jojo Nyuszi és az Utolsó éjjel a Sohóban után bizonyította, hogy a törékenység és a sötétség között egyensúlyozó szerepekben különösen erős.
- Evie Templeton neve egészíti ki a csapatot.
Hogy ki kit játszik pontosan, azt egyelőre nem bontom ki, de ennyi karakterszínésszel egy kúriában az ember szinte biztos lehet benne, hogy a vacsorajelenetek fogják vinni a filmet. Egy ilyen társasággal már az is izgalmas, ha csak ülnek egy asztalnál és nem mondják ki, mire gondolnak.
Zachary Wigon: kamaradrámából kúriahorror
A rendező Zachary Wigon, akinek a neve a Sanctuary című kétszereplős, szinte egy helyszínen játszódó hatalmi játszmája után került a figyelem középpontjába. Az a film arról szólt, ki irányít egy szobában, ki manipulál kit, és mikor fordul meg a hatalom. Ha valami ebből átjön a Victorian Psychóba, annak nagyon örülnék, mert ez a sztori lényegében ugyanerről szól: egy zárt térről, ahol a hierarchia látszólag kőbe van vésve, aztán valaki szépen elkezdi szétszedni.
Wigon erőssége a feszült, színészekre épülő párbeszéd. A kérdés inkább az, mennyire tudja ezt horrorrá skálázni. Egy gótikus kúria nem hotelszoba: kell hozzá látványtervezés, hangulat, fényekkel festett tér, és egy olyan ritmus, ami nem fullad bele a saját eleganciájába. A 90 perces játékidő itt kifejezetten jó hír. Ez nem egy két és fél órás, magát túlgondoló presztízshorror lesz, hanem remélhetőleg egy feszes, gonosz kis darab.
Mitől lehet nagyon jó, és hol csúszhat el?
Ami mellette szól:
- A koncepció. A gyilkos nevelőnő ötlete egyszerű, és pont ezért erős. Nem kell hozzá bonyolult mitológia.
- A színészek. Ritkán látni ennyi erős névet egy közepes költségvetésűnek tűnő horrorban.
- A hossz. 90 perc egy ilyen műfajban aranyat ér.
- A korhatár. A felnőtt besorolás azt sugallja, hogy nem fogják vissza magukat, ami egy ilyen címnél alapelvárás.
Ami miatt aggódom:
- A hangnem. A szatíra és a horror keverése az egyik legkönnyebben elrontható dolog a filmezésben. Ha túl komoly, unalmas lesz, ha túl viccelődő, elvész a fenyegetés.
- A kiszámíthatóság. Ha már a címből tudjuk, ki a gyilkos, a filmnek valami mással kell meglepnie. Ez lehet a karakter lélektana, a humor vagy a tulajdonosok reakciója, de valaminek működnie kell a puszta „ki volt az?” helyett.
- A kosztümös fáradtság. Az utóbbi években rengeteg gótikus, gyertyafényes horrort láttunk. Ezt valahogy ki kell tűnnie a sorból.
A gótikus nevelőnő-történetek sötét öröksége
A nevelőnő a gótikus irodalom és film egyik legősibb figurája. Az Ártatlanok óta tudjuk, hogy egy fiatal nő, egy hatalmas ház és néhány furcsa gyerek elég ahhoz, hogy a néző hetekig ne aludjon. A Mások ugyanezt a hagyományt csavarta meg, a Lady Macbeth pedig megmutatta, milyen félelmetes tud lenni egy nő, akit egy rideg vidéki házba zárnak, és aki úgy dönt, hogy elég volt.
A Victorian Psycho láthatóan ezt az örökséget forgatja ki. A klasszikus nevelőnő áldozat, megfigyelő vagy őrült, akinek senki sem hisz. Winifred Notty a leírás alapján inkább a rendszer hibája: valaki, akit senki nem vett elég komolyan ahhoz, hogy féljen tőle. Ha a film ezt a fordítást ügyesen viszi végig, akkor nemcsak szórakoztató lesz, hanem egy kicsit pimasz kommentár is arra, mennyi mindent nem vesz észre egy ház, amely csak a saját tükörképét nézi.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Azoknak, akik szeretik a gótikus hangulatot, a fekete humort és a jól megírt, gonosz főszereplőket, és akik az Amerikai pszichó szatíráját egy korsettes világban is szívesen látnák.
- Inkább hagyd ki, ha: Azoknak, akik a klasszikus, ijesztgetős kísértetfilmeket keresik, vagy akiket zavar, ha egy horror nevetésre is késztet. A vérre érzékenyeknek sem ez lesz az esti program.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Az ártatlanok (1961), Mások (2001), Lady Macbeth (2016), Amerikai pszichó (2000), Crimson Peak (2015)
Gyakori kérdések
Mikor jelenik meg a Victorian Psycho?
A film premierje 2027. január 14-én lesz.
Miről szól a Victorian Psycho?
1858-ban egy különc fiatal nevelőnő, Winifred Notty érkezik a távoli, gótikus Ensor House kúriába. Ahogy beilleszkedik, a személyzet megmagyarázhatatlan módon tűnni kezd, a tulajdonosok pedig azon tűnődnek, nincs-e valami baj az új nevelőnővel.
Hány perces a Victorian Psycho?
A film játékideje 90 perc.
Gyerekkel nézhető a Victorian Psycho?
Nem. A film 18 éven felülieknek szóló besorolást kapott, így kifejezetten felnőtt közönségnek készült horror.
Ki rendezte a Victorian Psychót?
A film rendezője Zachary Wigon.
Kik szerepelnek a Victorian Psychóban?
A főbb szereplők Jason Isaacs, Maika Monroe, Ruth Wilson, Thomasin McKenzie és Evie Templeton.
Megéri januárban beülni egy gyilkos nevelőnő kedvéért?
Az én válaszom egyelőre határozott igen, egy kis óvatossággal. A Victorian Psycho mindent felvonultat, ami egy emlékezetes műfaji filmhez kell: egy pofonegyszerű, mégis csavaros alapötletet, egy elképesztően erős szereposztást, egy olyan rendezőt, aki értésen bánik a zárt terekkel és a hatalmi játszmákkal, és egy jótékonyan rövid játékidőt. A kockázat a hangnemben rejlik: ha Wigon eltalálja a gonosz humor és a valódi feszültség arányát, akkor ez lehet a 2027-es év első igazi kultfilmje.
Ha pedig nem, akkor is kapunk másfél órát Maika Monroe-val, Jason Isaacsszal és Ruth Wilsonnal egy gyertyafényes kúriában. Rosszabb januári estéket is el tudok képzelni. A várható értékelésem: 7,5/10, és bevallom, titkon arra számítok, hogy a premier után feljebb kell kerekítenem.