De Gaulle: Az ellenállás hajnala előzetes kritika: 160 perc dacból, amikor Franciaország már letette a fegyvert
1940 nyarán Franciaország feladta, egyetlen ismeretlen tábornok viszont nem. Antonin Baudry 160 perces dokudrámája arról az emberről szól, aki Londonból próbálta elhitetni a világgal, hogy a háborúnak még nincs vége. Október 22-én érkezik a mozikba, és papíron minden megvan benne egy komoly, nagyívű történelmi filmhez.
Ambiciózus, tökös vállalkozásnak tűnik, amely ha elkerüli a múzeumi pátoszt, az év egyik legerősebb történelmi filmje lehet.
De Gaulle - Az ellenállás hajnala előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 2026. október 22. |
|---|---|
| Rendező | Antonin Baudry |
| Szereplők | Simon Abkarian, Simon Russell Beale, Florian Lesieur, Benoît Magimel, Loic Corbery, Anamaria Vartolomei |
| Műfaj | Dokudrámák |
| Hossz | 160 perc |
| Korhatár | 16 éven felülieknek |
| Ország | Francia filmek, Belga filmek, Amerikai filmek |
Miről szól, spoiler nélkül: egy ember a vereség ellen
A kiindulópont egyszerű és brutális. 1940-ben Franciaország összeomlik, fegyverszünetet ír alá, és úgy tűnik, a történelem egy tollvonással lezárta a kérdést. Ebben a káoszban egyetlen ember nem hajlandó elfogadni a vereséget: Charles de Gaulle, akit akkor még szinte senki sem ismert. Egyedül, minden esély ellenére Londonba menekül, hogy onnan győzze meg a világot: a harc nem ért véget, Franciaország nem veszett el.
A film azonban a leírás alapján nem áll meg egyetlen ember portréjánál. Angliában, Franciaországban és Afrikában is fokozatosan felbukkannak a háttérben dolgozó ellenállók, lázadó középiskolások és elszánt katonák. Ez a többszálú szerkezet szerintem a projekt legérdekesebb ígérete. Nem egy szobor születését nézzük majd, hanem azt, ahogy egy makacs hang lassan mozgalommá válik.
Hogy pontosan kik ezek a mellékszálakon feltűnő figurák, és hová fut ki a történet, azt a premier előtt nem tudjuk. A történelemkönyvekből persze sejtjük, hol tart majd a háború, de a film nézőpontja, hangsúlyai és tétjei még titok.
Antonin Baudry: egy diplomata a rendezői székben
A rendező, Antonin Baudry neve a nagyközönségnek talán nem cseng ismerősen, pedig érdemes figyelni rá. Korábbi filmje, a Le Chant du loup egy tengeralattjárón játszódó, feszes francia thriller volt, ami bebizonyította, hogy Baudry tud szűk térben, idegőrlő tempóban dolgozni, és nem fél a nagy produkciós léptéktől sem.
Ennél is izgalmasabb, hogy Baudry háttere a diplomácia világához kötődik, ami egy olyan filmnél, ahol a fő fegyver nem a puska, hanem a meggyőzés, a tárgyalás és a politikai blöff, kifejezetten jó előjel. De Gaulle londoni hónapjai elsősorban szóban, irodákban és rádiómikrofonok előtt zajló háborúról szóltak. Ha valaki érti, hogyan lehet egy tárgyalóasztalt csatatérként filmre venni, az lehet ő.
A kérdés inkább az, hogy a thrilleres feszesség megmarad-e egy 160 perces, több kontinensen átívelő történelmi tablóban. Ez a műfaj hajlamos elnehezülni, és itt dől el minden.
A szereplőgárda: francia elit, brit nehéztüzérség
A stáblista első ránézésre is erős. Simon Abkarian karizmatikus, súlyos jelenlétű színész, akit a nemzetközi közönség a Casino Royale óta ismerhet. Benoît Magimel a francia film egyik legmegbízhatóbb nagyágyúja, aki már A zongoratanárnőben megmutatta, mennyi mindent tud elmondani egyetlen pillantással. Anamaria Vartolomei Az esemény után a fiatal francia színésznők egyik legizgalmasabb arca lett.
Brit oldalon Simon Russell Beale színpadi legenda, akinek minden mondata súlyt kap, Tom Mison pedig jól hozza a kicsit kifinomult, kicsit ironikus angol karaktereket. Mellettük ott van Florian Lesieur, Loic Corbery, Niels Schneider, Karim Leklou és Kacey Mottet Klein is, ami a többszálú történethez remekül illő, sokszínű csapat.
Hogy ki kit alakít, azt a premier előtt nem részletezem, de egy ilyen névsor mellett a színészi játék lehet az a biztos alap, amire a film építhet, még ha a forgatókönyv meg is botlik itt-ott.
Mitől lehet ez több, mint egy újabb kosztümös tankönyv?
A második világháborús filmek piaca telített, és a nagy államférfiakról szóló életrajzi filmeknek van egy kínos hajlama: túl sokat hajlonganak hősük előtt. Ami miatt mégis bizakodó vagyok, az néhány konkrétum:
- A nézőpont: a leírás szerint De Gaulle itt még az ismeretlen tábornok, nem a későbbi ikon. A kívülálló, akit senki sem vesz komolyan, mindig jobb drámai alapanyag, mint a kész legenda.
- A kórus: a középiskolás lázadók és a névtelen ellenállók szála emberi léptéket adhat a nagypolitikának.
- A földrajz: London, a megszállt Franciaország és Afrika hármasa ritkán látott teljességgel mutathatja meg, hogy az ellenállás nem egyetlen helyszínen született.
- A koprodukció: a francia, belga és amerikai együttműködés jelzi, hogy nem kamaradarab, hanem nemzetközi léptékű mozi készül.
Ha ez a négy elem összeáll, olyan film lehet belőle, amely egyszerre szól a történelemről és arról az örök kérdésről, hogy mit ér egyetlen ember makacssága, amikor mindenki más már feladta.
Hol csúszhat el? A kockázatok
Kezdjük a nyilvánvalóval: 160 perc. Ez nem rövid, és egy dokudrámánál a hossz kétélű fegyver. Adhat teret a karaktereknek és a lassú építkezésnek, de könnyen szétfolyhat, ha a mellékszálak nem kapnak elég súlyt, vagy ha a főszál túl sok beszédre épül.
A második kockázat a dokudráma műfaj maga. Ez a forma gyakran az eseményhűséget helyezi előre a drámai ív elé, és ilyenkor a néző inkább rekonstrukciót kap, mint élményt. A francia nemzeti mítosz kulcsfigurájáról szóló hazai produkciónál a hősiesítés kísértése is ott lebeg.
Végül: a többszálú történetmesélés csak akkor működik, ha minden szál ugyanolyan fontosnak tűnik. Ha a középiskolások vagy az afrikai fronton harcoló katonák csak illusztrációk maradnak De Gaulle nagy beszédei mellett, a film elveszíti azt, ami a leírás alapján a legeredetibb benne.
Látvány, hang és a 16-os karika
A film 16 éven felülieknek szóló besorolást kapott, ami arra utal, hogy a háború nem steril, plakátszerű háttér lesz, hanem lesznek kemény, nyers pillanatok is. Ez jót tesz egy ilyen témának: az ellenállás nem romantikus kaland volt, hanem életveszélyes, gyakran véres vállalkozás.
Baudry előző filmje alapján a hangkulisszára és a feszültségépítésre is számíthatunk. Egy olyan történetben, ahol a rádióadás maga is fegyver, a hang dramaturgiai szerepe különösen fontos lehet. Ezt a terepet a rendező már egyszer bizonyítottan uralta, úgyhogy itt kifejezetten kíváncsi vagyok.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Azoknak, akik szeretik a komoly, nagyívű történelmi filmeket, és élvezték A legsötétebb óra politikai drámáját vagy a Dunkirk háborús feszültségét. A francia színészek rajongóinak szinte kötelező.
- Inkább hagyd ki, ha: Akiknek a 160 perc már önmagában ijesztő, és pörgős akciófilmet várnak csatákkal. Gyerekeknek a 16-os besorolás miatt sem való.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: A legsötétebb óra (2017), Dunkirk (2017), Valkűr (2008), A király beszéde (2010)
Gyakori kérdések
Mikor jelenik meg a De Gaulle: Az ellenállás hajnala a mozikban?
A film magyarországi premierje 2026. október 22.
Miről szól a De Gaulle: Az ellenállás hajnala?
1940-ben, Franciaország összeomlása és a fegyverszünet után Charles de Gaulle, az akkor még ismeretlen tábornok Londonba menekül, hogy folytassa a harcot, miközben Angliában, Franciaországban és Afrikában is felbukkannak az ellenállók, lázadó középiskolások és elszánt katonák.
Hány perces a film?
A film 160 perc hosszú.
Milyen korhatár-besorolást kapott, nézhető gyerekkel?
16 éven felülieknek ajánlott, így gyerekekkel nem javasolt megnézni.
Ki rendezte a filmet?
A filmet Antonin Baudry rendezte.
Kik szerepelnek a filmben?
Többek között Simon Abkarian, Simon Russell Beale, Benoît Magimel, Anamaria Vartolomei, Niels Schneider, Karim Leklou, Tom Mison, Florian Lesieur, Loic Corbery és Kacey Mottet Klein.
Megéri beülni 160 percre egy tábornok makacssága miatt?
Szerintem igen, legalábbis minden jel erre mutat. Erős, nemzetközi szereposztás, egy rendező, aki már bizonyított feszült, zárt terű drámában, és egy olyan történet, amely a vereség pillanatában kezdődik, nem a győzelemében. Ez az utóbbi a legjobb kiindulópont: sokkal izgalmasabb nézni, hogyan lesz valakiből legenda, mint azt, ahogy már annak született.
A kockázatok valósak, a hossz és a dokudrámai forma könnyen elnehezítheti a filmet, de egy ilyen ambiciózus vállalkozásnak inkább drukkolok, mint hogy előre fanyalogjak. Várható értékelésem egy erős 7,5 körül mozog, azzal, hogy ha Baudry megtalálja az egyensúlyt a nagypolitika és a névtelen ellenállók között, ez simán felkúszhat 8 fölé. Október 22-én kiderül.