Kinoster
HU ▾

Előzetes kritika · Mozikban 2026. november 5.-tól

Táncstúdió, Tokió előzetes kritika: Rinko Kikuchi visszatér a parkettre, és a szabályok közben megváltoznak

Amerikai filmekJapán filmekVígjátékok

Ritkán látni olyan vígjátékot, amelynek kiindulópontja egy tragédia, a csúcspontja pedig egy nyitott kapcsolat erkölcsi aknamezője. A Táncstúdió, Tokió pontosan ilyennek ígérkezik: amerikai és japán koprodukció, Rinko Kikuchival a főszerepben, társastánccal, mexikói férjjel és egy túlságosan karizmatikus tánctanárral. Papíron ez vagy nagyon működik, vagy nagyon szétesik, és én az előbbire fogadnék.

7,5/10
Várható értékelés
Bátor, felnőtteknek szóló táncos vígjátéknak ígérkezik, amelyben Rinko Kikuchi jelenléte önmagában elég ok a moziba menésre.
Történet
7
Színészi játék
8
Rendezés
7
Látvány
8
Zene és hang
8
Érzelmi hatás
7

Az összpontszám a hat szempont átlaga.

A film adatai

Magyar bemutató2026. november 5.
RendezőJosef Kubota Wladyka
SzereplőkRinko Kikuchi, Alberto Guerra, Alejandro Edda, You, Yoh Yoshida, Damián Alcázar
MűfajVígjátékok
Hossz122 perc
Korhatár16 éven felülieknek
OrszágAmerikai filmek, Japán filmek

Miről szól? Gyász, parkett és egy veszélyes keringő

A felállás egyszerű, a következményei annál kevésbé. Haru (Rinko Kikuchi) Tokióban él a mexikói származású férjével, Luisszal (Alejandro Edda). Kettejük közös szenvedélye a társastánc, nem csak hobbiszinten: versenyekre is együtt járnak. Aztán jön egy tragédia, és Haru egyik napról a másikra hátat fordít mindennek, ami a tánccal kapcsolatos.

A barátai azonban nem hagyják békén, és végül visszacsábítják a táncterembe. Ott várja az új oktató, Fedir (Alberto Guerra), aki a hivatalos leírás szerint karizmatikus, és ezt a szót a forgatókönyvírók ritkán használják ártatlan értelemben. Fedir gyorsan elcsábítja a különc nőt, Haru pedig hirtelen a nyitott kapcsolatok ellentmondásos világában találja magát.

Hogy a tragédia pontosan mi volt, mit szól mindehhez Luis, és hová fut ki a történet, azt az előzetes anyagokból nem tudni, és én sem fogok találgatni. Ennyi viszont bőven elég ahhoz, hogy érezzem: ez nem a szokásos „tanuljunk meg újra élni a tánc által” típusú feelgood mozi lesz.

Rinko Kikuchi, a csendes földrengés

Rinko Kikuchit a legtöbben a Bábel siket tinédzsereként ismerték meg, és aki látta azt az alakítást, tudja, hogy ez a színésznő szavak nélkül is képes szétszedni a nézőt. Később a Tűzgyűrű robotpilótájaként a blockbusterek világában is megmutatta magát, de igazán a karakterdrámákban él.

Haru figurája, a gyászoló, különc, a saját testétől és szenvedélyétől elidegenedett nő, mintha rá lenne szabva. A társastánc ráadásul olyan műfaj, ahol a test mond el mindent, amit a szereplő nem mer kimondani. Kikuchi mozgásban és csendben is az egyik legkifejezőbb színésznő ma, úgyhogy itt látom a film legbiztosabb pontját.

Mellette Alejandro Edda a férj, Alberto Guerra a csábító tánctanár, a szereposztásban pedig ott van még You, Yoh Yoshida és a mexikói veterán Damián Alcázar is. Hogy utóbbiak kit alakítanak, azt nem árulták el, de a japán és mexikói színészek keveréke már önmagában ígéretes: két kultúra, két temperamentum, egy táncparkett.

Két kontinens, egy táncterem: a rendező és a koncepció

A filmet Josef Kubota Wladyka rendezi, a produkció amerikai és japán koprodukció. Ez az a fajta kulturális metszéspont, ami vagy nagyon gazdag filmet eredményez, vagy turistabrosúrát. Tokió mint helyszín csábító, a neonfények és a zsúfolt metró képeit már ezerszer láttuk, de egy kis tánciskola zárt, izzadt, tükrös világa ennél sokkal intimebb terepet ígér.

A mexikói férj és a japán feleség párosa szerintem a film rejtett kulcsa lehet. A japán visszafogottság és a latin érzelmi nyitottság ütköztetése remek alapanyag vígjátékhoz és drámához egyaránt, és a társastánc, ahol két embernek tökéletes összhangban kell mozognia, gyönyörű metafora erre. Ha a rendező ezt ki tudja bontani, és nem csak díszletként kezeli, akkor valami különlegeset kaphatunk.

Vígjáték, 16-os karikával: mitől lehet jó?

A film vígjátékként van besorolva, ugyanakkor 16 éven felülieknek szól, és ez a kettő együtt sokat elárul. Ez nem a családi táncos mozik vonala, hanem felnőtt, valószínűleg elég kendőzetlen történet szexualitásról, hűségről, a párkapcsolat határairól.

Ami mellette szól:

Hol csúszhat meg a lépés?

Nem lennék őszinte, ha nem mondanám ki a kockázatokat. A 122 perces játékidő vígjátékhoz kifejezetten hosszú, és ha a ritmus leül, a táncjelenetek sem mentik meg. A tragédiából induló, aztán csábításba forduló történet könnyen billeghet a hangnemek között: túl komoly ahhoz, hogy nevessünk, túl könnyed ahhoz, hogy sírjunk.

A másik veszély a „karizmatikus idegen elcsábítja a megtört nőt” klisé. Ha Fedir csak egy kétdimenziós latin szívtipró marad, és a nyitott kapcsolat kérdése csak pikáns díszlet, akkor a film kínosan felszínes lehet. Az „ellentmondásos világ” megfogalmazás a leírásban azt sugallja, hogy az alkotók tudják: itt nincsenek egyszerű válaszok. Remélem, a filmben sem lesznek.

Kinek ajánljuk?

Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Táncoljunk! (2004), Elveszett jelentés (2003), Kötelező táncok (1992), Bábel (2006), Dirty Dancing (1987)

Gyakori kérdések

Mikor lesz a Táncstúdió, Tokió magyar mozipremierje?

A film 2026. november 5-én kerül a mozikba.

Miről szól a Táncstúdió, Tokió?

Haru, egy Tokióban élő nő és mexikói férje, Luis együtt rajonganak a társastáncért. Egy tragédia után Haru felhagy a tánccal, de a barátai visszacsábítják. Az új oktató, Fedir elcsábítja, és Haru a nyitott kapcsolatok ellentmondásos világában találja magát.

Hány perces a Táncstúdió, Tokió?

A film játékideje 122 perc.

Milyen korhatár-besorolást kapott a film, megnézhető gyerekkel?

A film 16 éven felülieknek ajánlott, így gyerekekkel nem javasolt megnézni.

Kik szerepelnek a Táncstúdió, Tokió című filmben?

A főszerepben Rinko Kikuchi látható Haru szerepében, mellette Alejandro Edda (Luis), Alberto Guerra (Fedir), valamint You, Yoh Yoshida és Damián Alcázar.

Ki rendezte a filmet?

A Táncstúdió, Tokió rendezője Josef Kubota Wladyka, a film amerikai és japán koprodukcióban készült.

Felkérjük táncolni november 5-én?

Én biztosan. A Táncstúdió, Tokió azon ritka filmek egyike, amelyek már a leírás alapján is mernek kockáztatni: gyászt, szenvedélyt és egy elég kényes párkapcsolati kérdést kevernek egy táncos vígjáték keretei közé, ráadásul két nagyon különböző kultúra találkozásánál. A 122 perc és a hangnemváltások jelentik a legnagyobb rizikót, de Rinko Kikuchi jelenléte és a téma frissessége miatt a várható értékelésem határozottan pozitív. Ha szereted, amikor egy film nem ad kész válaszokat, hanem a parkettre lök, és rád bízza a lépéseket, novemberben ott a helyed a nézőtéren.

Várható értékelés: 7,5/10 · Történet 7 · Színészi játék 8 · Rendezés 7 · Látvány 8 · Zene és hang 8 · Érzelmi hatás 7