Fel! kritika: a Pixar léggömbös csodája, ami tíz perc alatt összetöri a szíved
Van az a pillanat a Fel! elején, amikor felnőtt emberek zsebkendő után kezdenek kotorászni egy rajzfilmen, és nem szégyellik. Pete Docter filmje egy 78 éves, magányos özvegyemberről szól, aki szó szerint felkapja a házát és elrepül vele. Ez a premissza olyan bolondos, hogy csak a Pixar merhette ilyen komolyan venni, és pont ettől lett felejthetetlen.
A Fel! a Pixar egyik csúcsteljesítménye: vicces, kalandos, és olyan őszinte a gyászról meg az elszalasztott álmokról, ahogy kevés élőszereplős film.
Fel! előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 2009. október 15. |
|---|---|
| Rendező | Pete Docter |
| Szereplők | Ed Asner, Christopher Plummer, Jordan Nagai, Bob Peterson, Delroy Lindo, Jerome Ranft |
| Műfaj | Animációs filmek, Vígjátékok, Családi filmek, Kalandfilmek |
| Hossz | 96 perc |
| Ország | Amerikai filmek |
Egy ház, ezernyi lufi és egy elfeledett álom
Carl Fredricksen 78 éves, és a felesége halála óta visszahúzódva, magányosan él. A régi háza körül már minden telket felvásárolt egy cég, és persze az ő házára is szemet vetett. Carl viszont nem tud elszakadni tőle: a falak tele vannak emlékekkel, köztük egy fényképpel, amit nézegetve a feleségével arról ábrándoztak, hogy egyszer elutaznak a világ legnagyobb vízeséséhez. Az utazásból sosem lett semmi.
Aztán jön a fordulat, ami a film plakátját is adja: Carl, kihasználva egykori léggömbárusi rutinját, egyetlen éjszaka alatt fellufizza a házát, és reggel, mielőtt az idősek otthonába vinnék, egyszerűen felemelkedik vele az égbe. Irány Dél-Amerika. A bökkenő csak annyi, hogy a házban akad egy potyautas is: egy kisfiú, aki rossz időben volt rossz helyen, vagy éppen jó időben jó helyen, nézőpont kérdése.
Többet nem is árulok el, mert a Fel! egyik nagy öröme, hogy folyamatosan meglep. Az biztos, hogy ami egy morcos nagypapa menekülésének indul, abból kalandfilm lesz, méghozzá olyan, ami gyerekként és felnőttként is másképp üt.
Az az első tíz perc, amiről mindenki beszél
Nem lövöm le a részleteit, de muszáj kiemelni: a film eleje a modern animáció egyik legbátrabb húzása. A Pixar egy családi vígjátékot olyan nyitánnyal indít, ami inkább illene egy felnőtt drámához. Szinte szavak nélkül, képekkel és zenével mesél el valamit, amit sok film két órán át sem tud ilyen tisztán elmondani.
Ennek a bátorságnak köszönhető, hogy Carl nem egy vicces öreg figura, akin nevetünk, hanem ember, akit értünk. Minden morgolódása, minden makacs mozdulata mögött ott van valami, amit mi is cipelünk. Innentől kezdve a repülő ház nem gegnek számít, hanem gyásznak, dacnak és reménynek egyszerre. Ritka az a rajzfilm, ahol egy lufifürt ennyi mindent jelent.
Hangok, amik életet lehelnek a figurákba
Ed Asner Carl Fredricksenként telitalálat. A hangja recsegős, morcos, de valahol mélyen ott bujkál benne a melegség, és pont ez kell ahhoz, hogy Carl ne legyen ellenszenves. Az ember végig érzi, hogy ez a zsémbes öregúr valaha nagyon tudott szeretni.
Jordan Nagai Russellként a tökéletes ellenpont: lelkes, fecsegő, kicsit idegesítő, ahogy egy igazi gyerek is az. A kettejük dinamikája, a mogorva öreg és a végtelenül optimista kölyök, a film motorja. Christopher Plummer, akit sokan A muzsika hangjából ismerünk, Charles Muntz hangjaként visz különleges súlyt a történetbe, róla azonban spoilermentesen inkább hallgatok.
Külön dicséret jár Bob Petersonnak, aki Dug és Alpha hangját is adja, és mindkettőből emlékezetes figurát csinál. Delroy Lindo Betaként, Jerome Ranft Gammaként szintén színesíti a csapatot, John Ratzenberger pedig, a Pixar-filmek visszatérő szerencsehozója, ezúttal is beköszön egy kisebb szerepben, Tom építésvezetőként.
Pete Docter, a szívtipró rendező
Pete Docter már a Szörny Rt.-vel bizonyította, hogy tud gyerekeknek mesélni úgy, hogy a felnőttek is elérzékenyüljenek. A Fel! ezt a képességet viszi a csúcsra. Docter nem fél a lassú, csendes pillanatoktól, és ami ennél is fontosabb, bízik a közönségében. Nem magyaráz túl, nem tol minden érzelmet a képünkbe, egyszerűen hagyja, hogy a képek dolgozzanak.
A ritmus is mesteri. A film 96 perc, és ebbe belefér a dráma, a slapstick, a kalandfilmes izgalom és egy csomó abszurd humor. Mégsem érződik zsúfoltnak, mert minden poén és minden akciójelenet valahol Carl érzelmi útjához kapcsolódik. Ez az, amit a gyengébb animációs filmek sosem tanulnak meg: a látványosság csak akkor ér valamit, ha valakiért izgulunk közben.
Színek, lufik és egy dallam, ami nem ereszt
Vizuálisan a Fel! egy játékos képeskönyv. A szereplők szögletes és gömbölyű formái szinte karakterleírások: Carl kockafeje mindent elmond a makacsságáról. A tarka léggömbfelhő alatt lebegő ház az egyik legikonikusabb kép, amit animációs film valaha adott nekünk, és a dél-amerikai táj is pazarul néz ki.
A zene pedig külön fejezetet érdemelne. A film főtémája olyan egyszerű, keringős dallam, ami először bájos, aztán ahogy újra és újra visszatér, egyre fájdalmasabb és egyre szebb. Az elejei montázs nagy része ezen a zenén áll vagy bukik, és bizony áll. Ha egy hét múlva is dúdolod, ne lepődj meg.
Hol billeg meg a léggömb?
Ha kötözködni akarok, és egy kicsit akarok, akkor azt mondanám, hogy a második fele helyenként inkább hagyományos kalandfilm, mint a nyitány alapján várnánk. Az a zseniális érzelmi mélység, amivel a Fel! indul, néha átadja a helyét a hajszának és a slapsticknek. Ez a gyerekeknek tökéletes, a felnőtt néző viszont egy-egy pillanatra hiányolhatja azt a csendes varázst, amivel a film megfogta.
De ez tényleg csak apróság. A Fel! a mozgalmasabb részeiben is tudja, hová tart, és a szíve végig a helyén marad.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Mindenkinek, aki szereti a Pixar-filmeket, a szívhez szóló családi mozit vagy egyszerűen egy jó kalandot. Különösen ajánlott nagyszülős, többgenerációs közös filmnézéshez.
- Inkább hagyd ki, ha: Annak, aki egy animációs filmtől csak könnyű, felhőtlen bohóckodást vár, és nem szeretné, hogy egy rajzfilm a gyászról és az elszalasztott álmokról is beszéljen.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Szörny Rt. (2001), WALL·E (2008), Toy Story 3. (2010), Agymanók (2015), Coco (2017)
Gyakori kérdések
Miről szól a Fel!?
A 78 éves, megözvegyült Carl Fredricksen egyetlen éjszaka alatt léggömbökkel felröpteti a házát, és Dél-Amerikába indul, hogy valóra váltsa a feleségével közös álmát a világ legnagyobb vízeséséről. Az útra egy potyautas kisfiú is elkíséri.
Mikor jelent meg a Fel!?
A film premierje 2009. október 15-én volt.
Hány perces a Fel!?
A Fel! játékideje 96 perc.
Ki rendezte a Fel! című filmet?
A film rendezője Pete Docter.
Kik a Fel! szinkronhangjai az eredeti változatban?
Carl Fredricksen hangja Ed Asner, Charles Muntzé Christopher Plummer, Russellé Jordan Nagai, Dug és Alpha hangja pedig Bob Peterson.
Mi a Fel! eredeti címe?
A film eredeti címe Up, amerikai animációs vígjáték és családi kalandfilm.
Felszállsz még egyszer Carl házára?
Ha valaha láttad, akkor tudod a választ: igen, és megint el fogsz érzékenyülni. Ha pedig valahogy kimaradt, ne halogasd tovább. A Fel! az a ritka animációs film, ami a gyerekeknek egy csodás kalandot, a felnőtteknek pedig egy csendes, fájdalmasan szép emlékeztetőt ad arról, hogy az álmokat nem érdemes a polcon hagyni. Készíts ki zsebkendőt, és hagyd, hogy a lufik elvigyenek.