A hercegnő kritika: Keira Knightley aranykalitkában, Ralph Fiennes jéghideg tekintettel
Van az a fajta kosztümös dráma, ahol a fűző nem dísz, hanem börtön. A hercegnő pontosan ilyen: csillogó bálok, tollas kalapok és politikai szalonok mögött egy nő küzd azért, hogy legalább a saját szívével rendelkezhessen. Keira Knightley és Ralph Fiennes közös jelenetei miatt ez a film ma is erősebben üt, mint amire elsőre számítanál.
Gyönyörű, fojtogató és meglepően mai kosztümös dráma, amelyet Ralph Fiennes rideg alakítása és Keira Knightley tűzbe tett szerepformálása visz el a hátán.
A hercegnő előzetes
A film adatai
| Magyar bemutató | 2008. szeptember 5. |
|---|---|
| Rendező | Saul Dibb |
| Szereplők | Keira Knightley, Ralph Fiennes, Charlotte Rampling, Dominic Cooper, Hayley Atwell, Simon McBurney |
| Műfaj | Drámák, Történelmi filmek, Romantikus filmek |
| Hossz | 110 perc |
| Ország | Olasz filmek, Brit filmek, Francia filmek |
A hercegnő: hol nézhető?
| Előfizetéssel |
|---|
Miről szól A hercegnő, spoilerek nélkül?
A XVIII. század végén járunk, és a középpontban Georgiana Spencer áll, aki a brief szerint korának legizgalmasabb személyisége volt. Fiatalon megy hozzá a nála jóval idősebb Devonshire herceghez, aki a felsőbb körök biztos pontja, és akinek gyerekeket szül. Georgiana gyorsan a kor divatikonjává válik, odaadó anya lesz, a politikai közélet eszes szereplője, a köznép pedig egyenesen imádja.
Csakhogy a csillogás mögött ott van az, ami igazán érdekessé teszi a történetet: a szerelemért folytatott kétségbeesett harc. Georgiana szenvedélyes és elátkozott viszonyba keveredik Charles Greyjel, közben pedig kialakul egy feszült, nagyon is furcsa háromszög a férje és a legjobb barátnője, Lady Bess Foster között. Ennél többet nem árulok el, mert a film ereje épp abban van, ahogy ezek a szálak lassan egymásba gabalyodnak, és egyre szorosabbra húzódnak Georgiana nyaka körül.
Az extravagáns ízlés, a szerencsejáték és a szerelmi botrányok egyszerre tették híressé és hírhedtté ezt a nőt. A film nem akarja szentté avatni, és nem is ítélkezik fölötte. Inkább azt mutatja meg, milyen az, amikor egy egész ország rajong érted, otthon viszont senki sem kérdezi meg, mit szeretnél.
Keira Knightley, aki itt végre nem csak szép
Keira Knightley 2008 környékén már a kosztümös filmek koronázatlan királynője volt, elég csak a Büszkeség és balítéletre vagy a Vágy és vezeklésre gondolni. Könnyű lett volna ugyanazt a dacos, pimasz figurát újra eljátszani, és az első félórában néha tényleg úgy érzed, ismerős terepen jár. Aztán ahogy Georgiana világa szűkül, Knightley játéka egyre csendesebb, egyre fájdalmasabb lesz.
Nekem az tetszett a legjobban, ahogy a nyilvános és a magánéleti Georgiana közötti különbséget megmutatja. A szalonban ragyog, poénkodik, a politikusok lógnak a szaván. Amikor viszont becsukódik mögötte az ajtó, a mosoly lehervad, és ott marad egy fiatal nő, aki rájött, hogy az élete egy alku része. Ez a kettősség adja a film szívét, és Knightley ezt hitelesen hozza.
Nem hibátlan alakítás: vannak pillanatok, amikor a túlzottan kidolgozott gesztusok és a megszokott állkapocs-előretolás kizökkentenek. De a legnehezebb jeleneteknél ott van, és ez a lényeg.
Ralph Fiennes, a jéghideg herceg
Ha engem kérdezel, a film igazi titkos fegyvere Ralph Fiennes. A Devonshire herceg szerepében olyan figurát épít, akit egyszerre utálsz és sajnálsz. Nem harsány gonosz, nem kiabál, nem csapkod. Egyszerűen nem érti, mi a baja a feleségének. Neki van egy elvárása: a házasság egy szerződés, a feleség feladata pedig egyértelmű.
Fiennes ennyit tud mondani egyetlen apró arcrándulással, egy félbehagyott mondattal vagy egy kutyával töltött jelenettel, amennyit más egy egész monológgal sem. Aki a Schindler listája óta tudja, milyen ijesztően hideg tud lenni a vásznon, itt egy sokkal visszafogottabb, de legalább annyira nyugtalanító változatot kap. Az ő jelenlététől lesz a film több, mint egy szép kosztümös romantika.
A mellékszereplők: anya, barátnő, szerető
A szereposztás mellékszálain is látszik, hogy itt senki nem spórolt. Charlotte Rampling Lady Spencerként, vagyis Georgiana anyjaként kevés jelenetben is súlyos jelenlét. Ő az, aki a rendszert képviseli: szereti a lányát, de pontosan tudja, mi a szabály, és azt is, hogy a szabályokat nem egy nő írja.
Hayley Atwell Bess Fosterként talán a legkényesebb szerepet kapta. A barátnő, aki egyszerre menedék és árulás, és Atwell nem játssza ki egyszerű intrikusnak. Az ő karakterének is megvan a maga kényszere, és ettől lesz a háromszög valóban fájdalmas, nem pedig szappanoperás.
Dominic Cooper Charles Greyként a szenvedély és a szabadság ígérete. Bevallom, nála éreztem a legkevésbé a mélységet: inkább funkció, mint ember, a romantikus vágy megtestesítője. A politikai háttérben feltűnik még Simon McBurney Charles Foxként, Aidan McArdle Richard Brinsley Sheridanként és John Shrapnel General Greyként, akik élővé teszik azt a szalonvilágot, amelyben Georgiana a legfényesebb csillag.
Saul Dibb rendezése: szép kép, szűk keret
Saul Dibb nem egy merész formabontó, és ez a film nem is akar az lenni. A rendezés klasszikus, elegáns, néhol talán túl óvatos. A látvány viszont valóban lehengerlő: a jelmezek, a frizurák, a kastélyok termei mind azt az érzést erősítik, hogy Georgiana egy gyönyörű, de zárt dobozban él. Ez tudatos választás, és működik.
Ahol gyengébbnek éreztem: a tempó. A 110 perc nem hosszú, mégis van egy középső szakasz, ahol a film inkább illusztrál, mint mesél. A politikai szál, amely Georgianát ilyen különleges figurává tette, sokszor csak háttérzaj marad, pedig szívesen láttam volna többet abból, hogyan mozgott ez a nő a férfiak világában. A hangsúly egyértelműen a magánéleti drámán van, ami érthető, de kicsit szűkíti a portrét.
Miért érződik ma is ennyire mainak?
A brief találóan nevezi Georgiana történetét a hírnévről, dicsőségről és az igaz szerelem utáni vágyról szóló nagyon is mai mesének. Egy nő, akit a nyilvánosság imád, akinek minden ruháját lemásolják, akiről mindenki beszél, miközben a magánélete teljesen mások kezében van. Ez a minta ismerős, és a film bölcsen nem nyomja az arcunkba a párhuzamot, hagyja, hogy mi magunk vegyük észre.
Ettől lesz A hercegnő több, mint egy újabb kosztümös darab a polcon. Nem a régmúlt érdekes benne, hanem az, hogy a ketrec rácsai mennyire hasonlítanak a maiakra, csak a fűző helyett ma más szorít.
Kinek ajánljuk?
- Neked szól, ha: Azoknak, akik szeretik a kosztümös drámákat, a fájdalmas szerelmi háromszögeket és az erős színészi párharcokat. Keira Knightley és Ralph Fiennes rajongóinak kötelező.
- Inkább hagyd ki, ha: Akik pörgős cselekményt, akciót vagy könnyed romantikus komédiát várnak, csalódni fognak. A lassú, fojtott tempó nem mindenkinek való.
Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Büszkeség és balítéletre (2005), Anna Karenina (2012), Marie Antoinette (2006), A kedvenc (2018), Elizabeth (1998)
Gyakori kérdések
Miről szól A hercegnő című film?
Georgiana Spencer, Devonshire hercegnőjének életéről a XVIII. század végén: házasságáról a nála jóval idősebb herceggel, a divat és a politika világában betöltött szerepéről, valamint Charles Greyjel folytatott viszonyáról és a férje, illetve legjobb barátnője, Bess Foster körüli szerelmi háromszögről.
Hány perces A hercegnő?
A film 110 perces.
Mikor volt A hercegnő premierje?
A film premierje 2008. szeptember 5-én volt.
Ki rendezte A hercegnőt?
A filmet Saul Dibb rendezte.
Kik szerepelnek A hercegnőben?
Keira Knightley (Georgiana), Ralph Fiennes (Devonshire herceg), Charlotte Rampling (Lady Spencer), Dominic Cooper (Charles Grey), Hayley Atwell (Bess Foster), valamint Simon McBurney, Aidan McArdle és John Shrapnel.
Mi A hercegnő eredeti címe?
A film eredeti címe The Duchess. Olasz, brit és francia koprodukcióban készült.
Megéri ma is fűzőbe bújni egy estére Georgianával?
Szerintem igen. A hercegnő nem forradalmi film, és a középső részén érződik némi döccenő, de olyan színészi munka van benne, amely miatt bőven megéri. Knightley sebezhető, élő Georgianát ad, Fiennes pedig olyan férjet, akitől napokig nem szabadulsz. Ha egy esős estén valami szépet, szomorút és meglepően mai érzésűt keresel, ez a film pontosan ott fog betalálni, ahol fáj.
