Kinoster
HU ▾

Kritika · Bemutató: 2006. december 20.

Rocky Balboa kritika: az öreg oroszlán még egyszer kiáll a ringbe

Amerikai filmekDrámákAkciófilmekSportfilmekFolytatások

Van az a pillanat, amikor egy legenda vagy méltósággal visszavonul, vagy még egyszer bebizonyítja, miért lett legenda. Sylvester Stallone 2006-ban a második utat választotta, és a Rocky Balboa lett belőle, egy csendes, melankolikus és mégis ökölbe szorított kézzel szurkolós film. Aki kinevette a hírt, hogy a hatvan felé járó Stallone újra kesztyűt húz, az valószínűleg nem látta még ezt a filmet.

7,7/10
Értékelés
A Rocky Balboa méltó, szívvel teli búcsú egy ikonikus karaktertől, ami sokkal inkább dráma a magányról és az öregedésről, mint bokszfilm.
Történet
7
Színészi játék
8
Rendezés
7
Látvány
7
Zene és hang
8
Érzelmi hatás
9

Az összpontszám a hat szempont átlaga.

A film adatai

Magyar bemutató2006. december 20.
RendezőSylvester Stallone
SzereplőkSylvester Stallone, Burt Young, Antonio Tarver, Geraldine Hughes, Milo Ventimiglia, Tony Burton
MűfajDrámák, Akciófilmek
Hossz102 perc
Korhatár12 éven felülieknek
OrszágAmerikai filmek

Miről szól a Rocky Balboa spoilermentesen?

Rocky Balboa már nem az a fiatal, éhes bokszoló, akit egykor egész Philadelphia a nevén szólított. Egy apró étterem tulajdonosa, ahol a vendégeknek szívesen meséli el a régi meccseket, de ő maga ritkán gondol a dicsőségre. Egyedül él, a feleségét évekkel ezelőtt eltemette, a fiával pedig nincs jó viszonyban. Egy férfi, aki már inkább emlékekből él, mint tervekből.

Aztán adódik egy lehetőség. Rocky, ötvenen túl, magányosan és szegényen, kiáll a reflektorfénybe, és kihívja a regnáló nehézsúlyú világbajnokot, Mason "The Line" Dixont. Van esélye? A film maga is kimondja: természetesen nincs. És Rocky természetesen mégis megpróbálja, a fia segítségével. Ennyi a felállás, és őszintén szólva ennyi elég is. A Rocky-filmek sosem a csavaros cselekményükről voltak híresek, hanem arról, hogy egy egyszerű emberi történetet úgy tudnak elmesélni, hogy a néző a kanapén ülve is felemeli az öklét.

Stallone, aki végre újra önmagát játssza

Sylvester Stallone itt kettős szerepben van: ő írta a karaktert, ő rendezi a filmet, és ő is játssza Rockyt. Ez a fajta szerzői kontroll sokszor hiúsági projektbe fordul, de itt valami egészen más történik. Stallone láthatóan pontosan érti, ki ez az ember, és nem akarja hősnek mutatni. Rocky esetlen, kicsit szégyenlős, szentimentális, és van benne egy olyan szomorúság, amitől nem lehet nem szeretni.

Stallone játéka visszafogott, már-már törékeny. Az Első vér és a nyolcvanas évek akcióikonja helyett itt egy idősödő férfit látunk, aki tudja, hogy az idő elszaladt mellette, és nem tudja pontosan, mit kezdjen a maradékkal. Ez az a Stallone, akit ritkán kapunk meg, és akinek a léte sok kritikust meglepett. Engem is.

A régi és új arcok a sarokban

A mellékszereplők közül Burt Young Paulie Pennino szerepében ismét hozza azt a mogorva, szeretnivaló, kicsit szánalmas sógort, aki nélkül nem lenne Rocky-univerzum. A kettejük közötti viszony a film egyik legemberibb rétege: két öregedő férfi, akiket ugyanaz a veszteség köt össze.

Milo Ventimiglia Rocky fiát, ifjabb Robert Balboát alakítja, és az apa-fia konfliktus adja a film érzelmi gerincét. Ventimiglia jól hozza azt a fiatal férfit, aki egy legendás apa árnyékában próbál saját életet építeni, és ez a feszültség valódi, nem csak a forgatókönyv kelléke. Geraldine Hughes Marie szerepében csendes, meleg jelenlét, Tony Burton pedig Tony 'Duke' Evers szerepében hozza azt az edzői keménységet, amitől a felkészülés jelenetei igazán hatnak.

Az ellenfél, Mason "The Line" Dixon szerepében Antonio Tarver áll, aki a ringben teljesen hiteles. Nem a legárnyaltabb figura, de ez egy Rocky-filmben szinte műfaji szabály: az ellenfél inkább a kihívás megtestesülése, mint önálló dráma.

Ami igazán működik: a csend a meccs előtt

A Rocky Balboa legnagyobb meglepetése, hogy a film nagy része nem a ringben zajlik. Stallone időt ad a karakternek, hogy sétáljon Philadelphia utcáin, beszélgessen, emlékezzen, gyászoljon. Ezek a jelenetek lassúak, néha kicsit túlságosan is szentimentálisak, de pont ettől lesz a végén a meccs olyan erős. Nem egy bokszolónak szurkolunk, hanem egy embernek, akit addigra már megismertünk.

Bill Conti ikonikus Rocky-témája pedig egyszerűen ott ül a filmben, és amikor felcsendül, nincs az a cinikus néző, aki ne érezne valamit.

Hol fáj egy kicsit: a kliséket nem lehet kibokszolni

Ne áltassuk magunkat: a Rocky Balboa egy nagyon kiszámítható film. Aki látott már sportdrámát, pontosan tudja, milyen hullámvölgyek jönnek, és a film nem is próbál ezen változtatni. A párbeszédek néha túlságosan kimondják, amit a képek már elmondtak, és vannak jelenetek, amelyek inkább motivációs beszédnek hatnak, mint drámának.

A középső szakasz is kicsit szétesik, az első órában a film néha csak úgy elidőzik, és aki akciót vár, az türelmetlen lehet. De őszintén: aki egy Rocky-filmre ül be, az nem a meglepetésekért teszi. Hanem azért az érzésért, amit ez a film a végére maradéktalanul megad.

Kinek ajánljuk?

Ha tetszik, ezeket is nézd meg: Rocky (1976), Creed: Apollo fia (2015), A pankrátor (2008), Millió dolláros bébi (2004), A harcos (2010)

Gyakori kérdések

Miről szól a Rocky Balboa?

Az ötven felett járó, magányos Rocky Balboa egy philadelphiai étterem tulajdonosa, aki egy lehetőség adódtán újra kiáll a ringbe, és kihívja a nehézsúlyú világbajnokot, Mason "The Line" Dixont.

Hány perces a Rocky Balboa?

A film 102 perc hosszú.

Mikor jelent meg a Rocky Balboa?

A film premierje 2006. december 20-án volt.

Hány éves kortól nézhető a Rocky Balboa?

A film 12 éven felülieknek ajánlott.

Ki rendezte a Rocky Balboát?

A filmet Sylvester Stallone rendezte, aki a főszerepet, Rocky Balboát is játssza.

Ki játssza Rocky fiát?

Ifjabb Robert Balboát Milo Ventimiglia alakítja.

Megéri még egyszer kesztyűt húzni Rockyval?

Igen, és nem csak nosztalgiából. A Rocky Balboa nem a sorozat legjobb filmje, az első rész érinthetetlen marad, de a legérettebb, legőszintébb darabja. Stallone itt nem a régi dicsőséget akarja újra eladni, hanem azt mutatja meg, mi marad egy emberből, amikor a taps elhal. Egy kiszámítható, néha kissé nyálas, de szívből jövő film, ami a végére pontosan oda talál, ahová kell. Ha egy esős estén valami olyat keresel, amitől egy kicsit jobban hiszel magadban, ennél jobb választást nehéz találni.

Értékelés: 7,7/10 · Történet 7 · Színészi játék 8 · Rendezés 7 · Látvány 7 · Zene és hang 8 · Érzelmi hatás 9